-
Holtversenyben két megyében található a legtöbb engedélyezett gyógyvíz.
-
Ugyanakkor a főváros is alig marad el tőlük.
-
Ezeknek a nagy részét fürdőkben hasznosítják, de sokat palackoznak, illetve akadnak közöttük jelenleg kihasználatlan gyógyvizes források is.
Magyarország kifejezetten gazdag gyógyvizekben, de a területi megoszlásuk meglehetősen egyenlőtlen. Az ország egyes részein szinte egymást érik a gyógyvizes források, máshol pedig alig akad belőlük. Megnéztük, hogy a hivatalos nyilvántartás alapján az egyes megyékben hány darab gyógyvizes kút található.
Ennek kapcsán azért fontos megemlíteni, hogy a gyógyvizes források száma messze nem egyenlő a gyógyvizes fürdők számával. Ennek három oka is van. Egyrészt nagyon sok gyógyvizes fürdő párhuzamosan több, minősített gyógyvizet adó kúttal is rendelkezik. Másrészt a hivatalos lajstromban sok olyan forrás is szerepel, amelynek a vizét még/már nem használják, például a budapesti Rácz fürdőt ellátó forrás is ide tartozik. Harmadrészt az ivókúrához használható gyógyvizes források (például Hunyadi János, Ferenc József) is itt szerepelnek.
A magyarországi gyógyvizek hivatalos nyilvántartása alapján két megye emelkedik ki a sorból. Mindkét megyében 26 darab gyógyvizes forrás található. Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyéről van szó.
Hajdú-Bihar megyén belül Debrecenben és Hajdúszoboszlón egyaránt hat-hat gyógyvizes forrást tartanak nyilván. A többi kút a megye más települései között oszlik meg, a teljesség igénye nélkül olyan helyekre érdemes gondolni, mint Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Püspökladány.
A szintén 26 minősített gyógyvízzel rendelkező Jász-Nagykun-Szolnok megye jó helyezése sem meglepő. Nagyon sok népszerű fürdő működik a megyében, elég csak olyan településekre gondolni, mint Berekfürdő, Cserkeszőlő, vagy éppen Karcag, Kisújszállás, Martfű, Szolnok, hogy csak néhányat említsünk. Mindezeken túl több gyógyvizes kúttal rendelkezik Tiszajenő is, ahol a híres Mira gyógyvizet palackozzák.
A két éllovas megyétől alig marad le Budapest. A fővárosban 25 gyógyvizes forrás található, bár messze nincs mind hasznosítva. Szintén gazdag gyógyvizekben Bács-Kiskun megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol 21 és 20 darab gyógyvizes kutat tartanak nyilván.
Az adatok alapján egy egész erős „középmezőny” is kirajzolódik. Ide sorolhatók azok a megyék, ahol a gyógyvizes források darabszáma 10 és 20 közötti: Békés, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Heves, Pest, Somogy, Vas és Zala. A sereghajtónak pedig Komárom-Esztergom, Nógrád és Veszprém megyék számítanak. Lejjebb görgetve megnézheti a teljes listát.
Engedélyezett gyógyvizek száma (darab) megyénként
1. | Hajdú-Bihar megye | 26 |
Jász-Nagykun-Szolnok megye | 26 | |
2. | Budapest | 25 |
3. | Bács-Kiskun megye | 21 |
4. | Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | 20 |
5. | Vas megye | 18 |
6. | Csongrád-Csanád megye | 17 |
Zala megye | 17 | |
7. | Békés megye | 16 |
Heves megye | 16 | |
8. | Somogy megye | 15 |
9. | Győr-Moson-Sopron megye | 11 |
Pest megye | 11 | |
10. | Borsod-Abaúj-Zemplén megye | 9 |
Tolna megye | 9 | |
11. | Baranya megye | 7 |
12. | Fejér megye | 4 |
13. | Komárom-Esztergom megye | 2 |
Nógrád megye | 2 | |
14. | Veszprém megye | 1 |
Illusztráció: gyógyvizes medence Hajdúszoboszlón (Hajdú-Bihar megye) és Cserkeszőlőn (Jász-Nagykun-Szolnok megye)