Olajválságnak köszönhetjük a bőrgyógyító termálfürdőt

• Az izlandi Kék Lagúna termálfürdő egyrészt látványosság, másrészt gyógyászati szolgáltatásokat is kínálnak.

• Elsősorban a víz és az iszap bőrgyógyító tulajdonságát használják ki.

• Pikkelysömör esetén a víz kedvező hatását orvosi vizsgálatok is igazolták.

A világ legnagyobb vulkanikus szigete, Izland mindig is élen járt a geotermikus energia felhasználásában. Ma már a szigetország energiaszükségletének 100 százalékát megújuló forrásokból fedezik.

Nem volt azért ez mindig így, de az olyan események is, mint például az 1973-as olajválság, kellő motivációt adtak a  geotermikus energiaforrások jobb kiaknázására. Az említett olajválság hatására pörgették fel a fővárostól, Reykjavíktól 45 kilométerre található, és még 1970-ben felfedezett területre tervezett erőmű építését. Itt két kilométer mélyen forró és különleges összetételű termálvízre bukkantak. Az összetételének egyediségét az adja, hogy tengervíz és édesvíz keveredéséből jött létre, ezért geotermikus tengervíznek is nevezik.

1976-ban át is adták a geotermikus erőművet, ahol elektromos áramot és távfűtéshez használt hőenergiát állítanak elő. A holdbéli tájon felépített erőmű mellett volt bőven szabad terület, ezért a felesleges termálvizet oda vezették, ahol szépen lassan egy kis mesterséges tó alakult ki.

A hazai termálfürdők története kapcsán gyakran olvashatunk arról, hogy a helybéliek az 1950-es és 60-as években kijártak az olajkutatások nyomán hátrahagyott termálkutakhoz és az elfolyó vízben fürödtek. Ekkor pedig a víz gyógyhatására is fény derült. Izlandon gyakorlatilag ugyanez történt. A kíváncsi környékbeliek kijártak fürdeni az erőmű tavához és különösen a bőrbetegségben szenvedők tapasztaltak jelentős javulást.

Ezt felismerve fürdőhellyé fejlesztették az erőművi tavat, ami a Blue Lagoon, azaz a Kék Lagúna nevet kapta és már az 1980-as években az egyik legjelentősebb izlandi turisztikai attrakciónak számított. Az első fürdőzők tapasztalataiból kiindulva orvosi vizsgálatokat is végeztek a termálvízzel, ami szintén megerősítette annak a kedvező hatását. Ez nem is annyira a mozgásszervi betegségekben, hanem leginkább a bőrproblémáknál érvényesül, így például az ekcéma, de különösen a pikkelysömör esetén.

Ugyanakkor azok is esküsznek a víz bőrfiatalító hatására, akiknek nincs bőrbetegségük, a Kék Lagúnában így sokan – nyilván főleg a hölgyek – lelkesen kencézik magukra a fehér iszapot, aminek magas a szilícium-dioxid tartalma, de gazdag algákban és ásványi anyagokban is.

A 37-39 Celsius-fokos vizű termálfürdő egész évben nyitva tart. Azért persze az izlandi időjárásról nem árt tudni, hogy az ország fekvéséhez képest a Golf-áramlatnak köszönhetően a tél viszonylag enyhe, de nagyon rövidek a nappalok, a nyár pedig hűvös és csapadékos.

Igazából furcsán hangzik, amikor azt halljuk, hogy a külföldi turistáknak Budapest és a budapesti fürdők olcsónak számítanak. Az izlandi árakat elnézve viszont ez értelmet nyer. Eleve minden területen drága országról van szó és ez alól az egyik fő látványosságuknak számító Kék Lagúna sem kivétel.

A fürdőbe belépőjegycsomagokat kínálnak, ami italt, törölközőhasználatot és iszapmaszkot is tartalmaz. Ebből a legolcsóbb – átszámítva – 16 ezer forintba kerül, de van 22 ezer forintos változat is. Létezik egy 182 ezer forintos luxus napijegy, amiért viszont nem kell vegyülni a néppel, hiszen egy kis elzárt fürdőrészre biztosít belépést, privát öltözővel, korlátlan italfogyasztással és wellness kezelésekkel. De említhetnénk azt is, hogy a fürdő éttermében a legolcsóbb menü fejenként 15 ezer forintba kerül.

A gyógyászati kezelések terén külön csomagot kínálnak a pikkelysömörösöknek. Ez a termálvizes fürdő mellett, pakolásokat, UVB fényterápiás kezelést is tartalmaz. Viszont a fentiekhez hasonlóan ez sem filléres tétel. A betegségben érintettek anyagilag jobban járnak valamelyik hazai kénes vizű fürdővel.