• Több gigantikus fürdőfejlesztési projektet is terveztek Zalalövőn az elmúlt 15 évben. Egyikből sem lett semmi.
  • A zalai kisváros külföldi befektető felbukkanásában reménykedik, de lehet, hogy egy kisebb termálfürdő építésének több realitása lenne.

Várhatóan jövő őszre elkészül a Zalalövőt elkerülő út. Ennek révén jelentősen enyhülhet a települést átszelő – jelenleg extrém nagy – kamionforgalom. Ez pedig a város településfejlesztési koncepciója szerint új lendületet adhat Zalalövő turizmusának is. Ennek a része lehet a már régóta húzódó termálfürdő ügye is.

ZalalövőZalalövő alatt ugyanis jelentős termálvízkincs található. Ez onnan tudható, hogy még a 60-as években több kutatófúrást is végeztek a településen és a környékén, ennek révén három termálkút is található Zalalövőn, de ezek le vannak fojtva. Elviekben tehát adott lenne egy fürdő létesítése. A településfejlesztési koncepcióban azért meglehetősen józanul írnak a fürdőfejlesztési lehetőségeikről. Elismerik, hogy ez akár jelentős kiugrási lehetőséget jelentene Zalalövőnek, viszont veszélyeket is rejt.

Elkerülendő példaként Zalaszentgrótot hozzák fel a koncepcióban, ahol megépült egy egész éves üzemelésre is alkalmas fürdő. Viszont csak szezonálisan működik, a költségeit sem termeli ki és ez jelentős terhet jelent a településnek. „Valószínűsíthető, hogy a belföldi, környékbeli konkurencia kétségessé teheti az új termálfürdő sikerességét” – vonják le a következtetést.

Ennek ellenére nem vetik el egy zalalövői termálfürdő létrehozását, de erre csak két módot látnak. Az egyik egy olyan tőkeerős (külföldi) befektetőt jelentene, amely vállal minden költséget és a nemzetközi kapcsolatai révén biztosítani tudja a fizetőképes külföldi vendégkört.

fürdőpapucsokA másik lehetőség a projekt „alátervezése” lehet. Ez azt jelentené, hogy egy kisebb fürdőt építenének, ami a helyi és környékbeli vendégkör igényét elégíti ki. Viszont – akár az OEP-támogatott kezelések bevezetése révén – nagyjából kiszámítható bevételt hozna. Ez egyébként már csak azért is reálisabb lenne, mert az elmúlt években számos gigantikus beruházás lehetősége felmerült Zalalövőn, viszont egyikből sem lett semmi.

A Göcsej és az Őrség találkozásánál fekvő településen még a 2000-es évek elején állt elő egy vállalkozó a Sallafürdő Egészségközpont (Salla a település római kori neve) tervével. Ami 32 ezer négyzetméteres fürdőt, több szállodát, apartmanokat, bevásárlóközpontot foglalt volna magában. Pénzük viszont – mint kiderült – nem volt rá.

Három évvel ezelőtt egy kínai befektetőt emlegettek és egy „szerényebb tervet”, ami már „csak” termálfürdőből és 180 szobás hotelből állt. Általában ahol a „kínai befektető” szókapcsolat felbukkan, abból nem lesz semmi és így lett ebben az esetben is. Mindezek tetejében a korábbi években a termálkút gazdájával, a Zalaquelle Kft.-vel is vitái voltak a településnek. A cégben 10 százalékos részesedése van Zalalövőnek is, viszont a többségi tulajdon magánszemélyeké. A településfejlesztési koncepcióban egyébként azt írják ennek kapcsán, hogy akár új, saját termálkút fúrását sem tartják elképzelhetetlennek, bár ez önmagában 70-80 millió forintos költséggel járna.

5+1 indok, hogy a Körös völgyében pihenj! Kattints a részletekért. (x)