Van-e Miskolctapolcán termálvíz?

• 10 érdekesség a hazai termálfürdőkről, gyógyfürdőkről és gyógyvizekről.

• Van-e termálvíz Miskolctapolcán és a Veszprém megyei Tapolcán?

• Mátyás király szerette a termálfürdőket?

• Honnan termelik ki a hévízi gyógyiszapot?

• Miért Zsóry a Zsóry Fürdő?

1. Miskolctapolcán nincs is termálvíz? Nincs, de ettől függetlenül időnként mi is „letermálfürdőzzük” a Barlangfürdőt. Mi ennek az oka? Amit a köznyelv termálfürdőnek/termálvíznek nevez, az igazából nem feltétlenül termál. A termálvíz meleg vizet jelent, viszont ezt a hőfokot definiálni is kell. Magyarországon a 30 Celsius-fokos szinten húzták meg a határt, tehát az számít termálvíznek, ami legalább 30 fokosan, vagy melegebben tör a felszínre. Országonként egyébként eltérő ez a határ, néhol már a 20 Celsius-fok feletti vizek is termálnak számítanak.

Márpedig Miskolctapolcán a Barlangfürdőt ellátó forrás vize 29,4 Celsius-fokos, így hivatalosan nem termálvíz. Van-e ennek bármi jelentősége? Az égvilágon semmi. Ahogy a víz hőfoka azzal sem függ össze, hogy gyógyvízről van-e szó, vagy sem. (H. Szabó Sándor fotója).

2. Tapolcán – nem a miskolcin, hanem a Veszprém megyein – van termálvíz, de nincs fürdő. Ugyanakkor mégis lehet fürdeni a tapolcai termálvízben. Ennek a magyarázata egyszerű: éppen felújítanak egy régi strandfürdőt, de jelenleg nincs működő termálfürdő a városban. Az egyik helyi hotelben viszont a medencéket a helyben található, kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, enyhén kénes vízzel töltik fel.

3. „Magyarországon bárhol lefúrunk a föld alá, ott termálvizet találunk!” Sokszor hallani ezt a kijelentést, de nem egészen így van. Jelentős területek vannak az országban, ahol termálvíz van a mélyben, viszont közel sem mindenhol. Elég csak megnézni az Aquaprofit Zrt. által készített térképen a türkizkék mezőket („Hévízfeltárásra alkalmatlan terület”).

4. Ettől függetlenül még így is ritka, hogy ennyi termálvíz legyen egy ország alatt. Ilyen szempontból elit klubba tartozunk. Magyarország mellett ugyanis Franciaország, Olaszország, Izland (lenti kép), valamint Japán és Új-Zéland van még ilyen jól eleresztve a termálforrások tekintetében.

5. Hévízen még az iszap is gyógyhatású. Becslések szerint a tó alján 1 és 7 méter közötti vastagságú iszapréteg található. Viszont a kezelésekhez használt iszapot nem magából a mederből termelik ki, hanem a lefolyócsatornából jutnak hozzá.

6. A Széchenyi Gyógyfürdő vize ivókúrák tartására is alkalmas. A víz belsőleg gyomorsav-túltengés, húgyúti gyulladások, idült gyomorhurut kezelésére, valamint a csontritkulás kezelésére és megelőzésére használható.

7. Mátyás király is szerette a termálfürdőt, amit teljes mértékben meg tudunk érteni. Ezt egyébként ahhoz kötik, hogy – az elszúrt fürdőberuházások fővárosi mintapéldájának számító – Rác/Rácz fürdő elődje és a királyi palota között Mátyás utasítására építettek egy fedett folyosót. (Úgy tűnik, azért nem mindig akart vegyülni a néppel). Állítólag emiatt sokáig Királyi Fürdő néven emlegették a Rác/Rácz fürdő elődjét.

8. Régen nagyon nem értettek a marketinghez. A kénes gyógyvizes forrásokra ugyanis meglehetősen pejoratív elnevezések ragasztott rá a lakosság. Így büdös kútként, megölő kútként is emlegették a gyógyforrások feltörési pontjait. A szén-dioxidos gyógygáz-feltöréseket pedig büdös barlangként emlegették. Olyannyira, hogy Erdélyben mind a mai napig Büdös-barlangnak hívják az egyik gyógygázlelőhelyet, a barlang egyébként a Büdös-hegy déli oldalán található. Manapság ugyanezt a jobban eladható mofetta elnevezéssel illetjük.

9. Az 1800-as évektől azért már kezdett megjelenni a turisztikai marketing. Ennek egyik első jele volt az, hogy 1840-től a balatonfüredi gyógykúrán részt vett személyek névsorát minden évben közzétették. Nyilván ebben külön kiemelték a kor hírességeinek a nevét.

10. Miért Zsóry a Zsóry Fürdő? Mezőkövesd főszolgabírója volt Zsóry Lajos. 1938-ban az ő birtokán kezdtek olajkutatásba. 1939-ben azonban nem olajat, hanem vizet találtak. Zsóry felismerte a kénes vízben rejlő lehetőségeket, úgyhogy megvásárolta a kútfúrás során használt eszközöket, 1940-ben pedig már palackozva értékesítette a mezőkövesdi gyógyvizet, valamint ugyanabban az évben fürdőt is nyitott. (H. Szabó Sándor fotója).