-
A különböző hőmérsékletű vizek eltérő reakciókat váltanak ki a szervezetben.
-
Érdemes erről tudni, ha meg akarjuk érteni a különféle vízgyógyászati kezelések működését.
A fürdőzés és egyes fürdőgyógyászati kezelések során jelentős szerepe van az úgynevezett hőingernek. Ez a hőinger akkor jelentkezik, amikor a víz hőmérséklete eltér a semlegesnek érzett 35-36 Celsius-foktól. Tehát például egy 25 Celsius-fokos vagy egy 39 Celsius-fokos fürdő, illetve zuhany egyaránt hőingert vált ki, csak éppen másfélét.
Ezekre az ingerekre többek között az erek is reagálnak. A meleg víz hatására kitágulnak, a hideg víztől pedig először összehúzódnak, majd kis idő múlva kitágulnak. Nem véletlenül alkalmaznak egyes vízgyógyászati kezeléseknél hideg vizet, mivel az érösszehúzódás és -tágulás váltakozása keringésjavító és frissítő hatású.
Más kezeléseknél a meleg víz izomlazító hatása a fontos, ezért például a súlyfürdőt mindig meleg vízben végzik. A meleg víz nyugtató és bágyasztó hatású is, mivel a magas hőmérséklet kitágítja az ereket, ami csökkenti a vérnyomást.
Sebastian Kneipp, a vízgyógyászat atyjának számító szakember által kidolgozott kezelésekben is hangsúlyos szerepet kapnak ezek a hatások. A Kneipp-módszer alapja az a felismerés, hogy a különböző hőmérsékletű vizekkel a bőrön keresztül ingereket lehet kiváltani a szervezetből.
Kneipp szerint a bőr a hőszabályozás és az anyagcsere szempontjából sokkal fontosabb, mint gondolnánk, mivel rengeteg idegvégződés található a bőrsejtekben. Ez azt jelenti, hogy a különböző hőmérsékletű vízkezelésekkel az idegrendszerre lehet hatni. Kneipp nem véletlenül érdeklődött annyira a téma iránt, hiszen a vízhőfok jelentőségét akkor ismerte fel, amikor egyre súlyosbodó TBC-jét rövid jeges fürdőkkel gyógyította meg.
Mi a különbség a kénes és a jódos gyógyvizek hatása között? Itt olvashat erről.