• A vendégéjszakák száma tekintetében Hévíz lenyomta az összes balatoni települést.

  • Zalakaros pedig Siófokon és Füreden kívül mindegyiket.

  • Hévíznek több külföldi vendége volt, mint Balatonfürednek, Siófoknak és Zalakarosnak együtt.

  • A cikkből kiderül, hogy kik pörgetik a hévízi turizmust.

Remek összeállítást jelent meg a Balatonitipp.hu-n a Balaton első kilenc havi vendégforgalmáról. Ez számunkra azért érdekes, mert a közvetlen parti települések ugyan nem bővelkednek termálforrásokban, de a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a balatoni régióhoz sorolja a környékbeli termálfürdős településeket is. Emiatt a tó turizmusát erősíti Hévíz és Zalakaros mellett Alsópáhok, vagy éppen Tapolca is (ahol a Hotel Pelionnak van saját termálforrása).

Balatoni légi fotókAz adatokból pedig az derül ki, hogy a legnépszerűbb balatoni településnek – a január és szeptember vége közötti adatok alapján – Hévíz számít. A tófürdős üdülőhely nem is kicsivel előzi az „igazi” balatoni településeket, hiszen 774 ezer vendégéjszakát értek el, miközben a második helyezett Siófok 617 ezret, a harmadik Balatonfüred pedig 505 ezret. A negyedik helyet Zalakaros foglalja el, a maga 344 ezer vendégéjszakájával. A 79 ezer éjszakás Tapolca és a 67 ezer éjszakás Alsópáhok a 34. települést tartalmazó lista középmezőnyében kapott helyet.

Amennyiben kizárólag a belföldi vendégéjszakákat nézzük, akkor már Siófok, Balatonfüred, Zalakaros, Hévíz a sorrend. A külföldi vendégéjszakák tekintetében viszont hatalmas előnnyel vezet Hévíz, hiszen egymagukban több vendégéjszakát tudnak felmutatni, mint Balatonfüred, Siófok és Zalakaros együtt.

Hévíz TófürdőA KSH adatai alapján a cikket készítő Győrffy Árpád megvizsgálta azt is, hogy milyen országokból érkeznek a legtöbben Hévízre. A főbb küldő országok abc-sorrendben: Ausztria, Csehország, Németország, Oroszország, Svájc és Ukrajna. Ennél viszont érdekesebb az, hogy 2011 óta mennyire átalakult az élboly. Három éve ugyanis még a vendégéjszakák döntő többségét a németek adták, idén viszont beelőzték őket az oroszok, és csökkent az osztrákok által eltöltött éjszakák száma is. Ahogy Győrffy Árpád írja:

A párhuzamosan zajló változásokból persze nem derül ki, hogy a nyugat-európaiak az oroszok miatt pártoltak-e el a várostól, vagy semmi köze a kettőnek egymáshoz, csak az egyébként is visszaeső nyugat-európai forgalomtól függetlenül erősödött meg a keleti piac.

A jövőre vonatkozóan pedig nagy kérdés lesz, hogy az ukrán-orosz konfliktus, illetve az oroszok számára már most is jelentős problémát okozó olajárzuhanás miként befolyásolja a hévízi beutazóforgalmat.

UTair HévízenA cikkben szerepeknek adatok a nyári főszezonon kívüli vendégforgalomról is. Ebből az látszik, hogy a part menti települések forgalma a téli, késő őszi és kora tavaszi időszakban úgy bezuhan, mint a kő. A balatoni régión belül, érdemi vendégforgalmat ezekben a hónapokban csak Hévíz és Zalakaros tud felmutatni.