• Egy különleges természeti jelenségnek köszönheti a tó azt, hogy nyaranként szinte már forró a vize.

  • A Medve-tó vizének sókoncentrációja kimondottan magas, ebből ered a gyógyhatása.

Gyulladáscsökkentő hatású, kedvezően hat a mozgásszervi betegségekre, sőt, egyes nőgyógyászati és bőrgyógyászati problémákra is – mintha egy termálfürdő vizének gyógyhatásáról olvasnánk. Holott az erdélyi Szovátán található, sós vizű Medve-tóról van szó, amely a vizének hőfokát nem termálforrásoknak köszönheti.

Az 1870-es években egy víznyelő eltömődésével jött létre a tó. Az emberek hamar felfedezték, hogy a nyári hónapokban a vize rendkívüli mértékben felmelegszik, jóval melegebb, mint a külső hőmérséklet indokolná. Ezt a jelenséget vizsgálta Kalecsinszky Sándor, a Budapesti Földtani Intézet fővegyésze 1898-tól három éven át. A szakember kizárta a termálforrások melegítő hatását és felismerte a heliotermia nevű jelenséget. Ennek volt köszönhető az is, hogy 1900 nyarán 1,3 méter mélyen 71 Celsius-fokos vízhőmérsékletet mértek.

Erősen sós vizű tóról van szó, amit édesvizű patakok is táplálnak és az utóbbiaknak kulcsszerepük van. A patakok vize révén ugyanis a tó felszínén egy néhány centiméter vastag édesvízréteg képződik, amelynek kisebb a sűrűsége, mint a sós víztömegé, így nem keveredik vele. Nyári napsütésben a mélyben lévő sós réteg – körülbelül 3 méteres mélységig – felmelegszik, ugyanakkor ez az édesvízréteg mintegy “leszigeteli” fentről, így nem tud lehűlni.

Az 1900-as évben a nyár vége felé a tó annyira felmelegedett, hogy gyakorlatilag lehetetlen volt benne fürdeni. Napjainkban azonban kellemesebb hőmérsékletű a Medve-tó, egy átlagos nyári napon 1,5 méter mélyen jellemzően 36-39 Celsius-fok körül van a víz hőmérséklete, 2 méter mélyen általában 40-41 Celsius-fokos.

A tó vizének hőmérséklete manapság azért nem melegszik jobban fel, mert a fürdőzők megbontják a heliotermia jelenséget azzal, hogy felkavarják a vizet. Ezért is van a nyári szezonban minden nap kora délután egy 2 órás szünet, amikor a tó “pihenhet”.

Medve-tó Szováta

A tó egyébként a nevét onnan kapta, hogy felülnézetből egy kiterített medvebőrre hasonlít. A felfedezése után egy ideig Illyés-tó néven is emlegették, Sófalvi Illyés Lajos korábbi tulajdonosról elnevezve. Azonban ez a név idővel elfelejtődött és az 1910-es évektől kezdve a Medve-tó elnevezés vált általánossá.

Van azonban egy hátránya is annak, hogy a sós vízű tavat nem termálforrások táplálják. Ez pedig az, hogy nem lehet egész évben fürödni benne, mivel a víz hőmérsékletének emelkedéséhez erős napsütésre van szükség. Általában június végén nyitják meg a tavat, jó idő esetén akár kicsit korábban is. A tófürdőt működtető Ensana szállodalánc többnyire szeptember közepéig tartja nyitva a Medve-tó strandját, ezután már nagyon lehűl a vize.

Medve-tó Szováta

A Medve-tó a magas sótartalma miatt is különleges. A sókoncentráció fokozatosan növekszik a víz mélységével. Két méter mélyen már eléri a 220-300 gramm/litert, ami közel tízszerese a tengervíz sótartalmának. Éppen ebből a magas sótartalomból fakad a víz említett gyógyító hatása.

Itt olvashat a Medve-tó 2023-as jegyárairól.