• Állítólag gazdasági szempontból jobban is ki lehetne használni a hazai termálvizeket.

  • Ennek kapcsán nyár végére lehetünk okosabbak, amikor elkészül egy kutatás a fürdők gazdaságra gyakorolt hatásáról.

  • Jó példa Hévíz, rossz példa Gunarasfürdő?

A gyógyfürdők gazdaságra gyakorolt hatásáról végeznek egy kutatást a Pécsi Tudományegyetemen. Erről Bakucz Márta, az egyetem docense beszélt a Lánchíd Rádiónak. Mint kiderült, a kutatás már 2,5 éve zajlik és várhatóan idén augusztusra végeznek vele. A szakember szerint az eredményeiket a turizmus terén dolgozók a napi munkájukban is fel tudják majd használni.

Bakucz Márta elmondta azt is, hogy nem volt egyszerű támogatást szerezni a kutatáshoz, a fürdőhelyeket különösebben nem csigázta fel a lehetőség, végül az Országos Tudományos Kutatási Alaptól jutottak forráshoz. Sőt, az adatszolgáltatás terén is néha falakba ütköztek. Miközben ugyanis jó néhány gyógyfürdő örömmel szolgáltatott adatokat a kutatóknak, voltak olyanok is, amelyek elzárkóztak ettől.

A kutatás eddigi tapasztalata egyébként az, hogy nem aknázza ki kellően az ország a termálvízben rejlő lehetőségeket. Jól mutatja ezt az is, hogy rengeteg a veszteséges fürdő.

Hévízi Tófürdő anno

Hévíz, mint jó példa  (Fotó: Fortepan/Szent-Tamási Mihály)

A műsorvezető kérdésére egy jó és egy rossz példát is mondott Bakucz Márta a fürdők és a települések együttműködésére. Jó példaként Hévízt említette az egyetemi docens. A zalai üdülőhelyen ugyanis példaértékű a fürdő és a település összefogása. Negatív példaként pedig Dombóvár-Gunarasfürdőt hozta fel, ahol pedig konfliktusokkal tarkított az önkormányzat és a fürdő kapcsolata, ami a fejlődésre is kihathat.

Termálfürdő mellett üdülne? (x)