• Holtversenyben két megyében található a legtöbb engedélyezett gyógyvíz.

  • Ugyanakkor a főváros is alig marad el tőlük.

  • Ezeknek a nagy részét fürdőkben hasznosítják, de sokat palackoznak, illetve akadnak közöttük jelenleg kihasználatlan gyógyvizes források is.

Magyarország kifejezetten gazdag gyógyvizekben, de a területi megoszlásuk meglehetősen egyenlőtlen. Az ország egyes részein szinte egymást érik a gyógyvizes források, máshol pedig alig akad belőlük. Megnéztük, hogy a hivatalos nyilvántartás alapján az egyes megyékben hány darab gyógyvizes kút található.

Ennek kapcsán azért fontos megemlíteni, hogy a gyógyvizes források száma messze nem egyenlő a gyógyvizes fürdők számával. Ennek három oka is van. Egyrészt nagyon sok gyógyvizes fürdő párhuzamosan több, minősített gyógyvizet adó kúttal is rendelkezik. Másrészt a hivatalos lajstromban sok olyan forrás is szerepel, amelynek a vizét még/már nem használják, például a budapesti Rácz fürdőt ellátó forrás is ide tartozik. Harmadrészt az ivókúrához használható gyógyvizes források (például Hunyadi János, Ferenc József) is itt szerepelnek.

A magyarországi gyógyvizek hivatalos nyilvántartása alapján két megye emelkedik ki a sorból. Mindkét megyében 26 darab gyógyvizes forrás található. Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyéről van szó.

Hajdú-Bihar megyén belül Debrecenben és Hajdúszoboszlón egyaránt hat-hat gyógyvizes forrást tartanak nyilván. A többi kút a megye más települései között oszlik meg, a teljesség igénye nélkül olyan helyekre érdemes gondolni, mint Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Püspökladány.

A szintén 26 minősített gyógyvízzel rendelkező Jász-Nagykun-Szolnok megye jó helyezése sem meglepő. Nagyon sok népszerű fürdő működik a megyében, elég csak olyan településekre gondolni, mint Berekfürdő, Cserkeszőlő, vagy éppen Karcag, Kisújszállás, Martfű, Szolnok, hogy csak néhányat említsünk. Mindezeken túl több gyógyvizes kúttal rendelkezik Tiszajenő is, ahol a híres Mira gyógyvizet palackozzák.

A két éllovas megyétől alig marad le Budapest. A fővárosban 25 gyógyvizes forrás található, bár messze nincs mind hasznosítva. Szintén gazdag gyógyvizekben Bács-Kiskun megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol 21 és 20 darab gyógyvizes kutat tartanak nyilván.

Az adatok alapján egy egész erős „középmezőny” is kirajzolódik. Ide sorolhatók azok a megyék, ahol a gyógyvizes források darabszáma 10 és 20 közötti: Békés, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Heves, Pest, Somogy, Vas és Zala. A sereghajtónak pedig Komárom-Esztergom, Nógrád és Veszprém megyék számítanak. Lejjebb görgetve megnézheti a teljes listát.

Hajdúszoboszló Cserkeszőlő gyógyvíz

Engedélyezett gyógyvizek száma (darab) megyénként

1. Hajdú-Bihar megye 26
Jász-Nagykun-Szolnok megye 26
2. Budapest 25
3. Bács-Kiskun megye 21
4. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 20
5. Vas megye 18
6. Csongrád-Csanád megye 17
Zala megye 17
7. Békés megye 16
Heves megye 16
8. Somogy megye 15
9. Győr-Moson-Sopron megye 11
Pest megye 11
10. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 9
Tolna megye 9
11. Baranya megye 7
12. Fejér megye 4
13. Komárom-Esztergom megye 2
Nógrád megye 2
14. Veszprém megye 1

Illusztráció: gyógyvizes medence Hajdúszoboszlón (Hajdú-Bihar megye) és Cserkeszőlőn (Jász-Nagykun-Szolnok megye)