-
Az elmúlt héten ünnepelte megnyitásának 100. évfordulóját a budapesti Szent Gellért Szálló és Gyógyfürdő.
-
Hajdanában ez volt Európa egyik legkorszerűbb fürdőszállója.
A Gellérthegy lába már évszázadok óta híres volt gyógyvizéről. Az első híradás 1178-ból származik, és arról tudósít, hogy a mai szálló helyén egy forrásvizet hasznosító kórház állt, amelyet a Johannita lovagrend alapított és tartott fenn.
Az első nagyobb, a víz iszaptartalma miatt Sárosfürdőnek nevezett szálloda és fürdő 1832-ben épült fel. Ebben már 21 lakószoba, 12 fürdő és vendéglő várta a vendégeket. A létesítmény 1894-ig állt fenn, amikor is a Ferenc József (a mai Szabadság) híd építése miatt kisajátították és lebontották.
A híd és az azon áthaladó villamosvonal, a Szent Gellért rakpart megépülése után a környék gyors fejlődésnek indult és a főváros 1901-ben megvásárolta a Magyar Királyi Államkincstártól a területet, hogy gyógyfürdőt és gyógyszállót építsenek ide. Az 1905-ben meghirdetett pályázaton Sebestyén Artúr és Hegedűs Ármin, valamint Sterk Izidor pályázata is első díjat kapott, a terveket végül ezek ötvözésével 1909-re készítették el.
A kései szecessziós stílusú épület 1912 és 1918 között épült fel, a munkálatokat költségvetési gondok, majd az első világháború nehezítették. A 3500 vendég fogadására tervezett, négyemeletes, 176 szobás szálló 1918. szeptember 26-án nyitotta meg kapuit. Lakosztályait vezetékes, termálvizet és szénsavas vizet is szolgáltató fürdőszobákkal látták el, falai között még egy harmincágyas kórház is működött.
A két háború közötti időszak a szálló fénykorának számított. Éttermét 1927-től két évtizeden át Gundel Károly vezette, akinek több híres étele itt született meg. 1927-re épült meg az akkori Európában kuriózumnak számító hullám strandfürdő Sebestyén Artúr tervei alapján, ekkor hatvan új szobát is átadtak. 1933-ban a szálló télikertjét átalakították, és egy évvel később megnyitották a pezsgőfürdőt is.
A második világháború a szállodát sem kímélte, lebombázták, csupán a falai maradtak meg. Alig másfél év alatt azonban a hegyoldali részen újjáépítették, s 1946. március 26-án 50 szobával nyílt meg. A Duna-parti szárny rekonstrukciója csak 1961-re fejeződött be, majd 1972-ben megnyílt a Gellérthegy felőli szárny is, az épület teljesen visszanyerte eredeti képét.
Az uszodát, a termálfürdőt és a fürdőcsarnokot is helyreállították. A fürdőben csaknem mindenütt fennmaradt az eredeti szecessziós berendezés, művészi mozaikokkal, színes üvegablakokkal és szobrokkal. A Gellért fürdő átfogó felújítása 2007-2008-ban zajlott, a szabadtéri hullámfürdő és a hullámterasz termálvizű medencével egészült ki. A korábbi gyermekmedencés és zuhanyzórészleg helyén, az eredeti felépítmények megtartásával 2013-ban megnyílt a Pagony.
A szállodával egybeépített gyógyfürdő, uszoda és strand ma is Budapest egyik legszebb fürdőjének számít. Üzemeltetését jelenleg két külön cég látja el, a szálloda a Danubius Hotels Zrt. tulajdonában van. A fürdőt, az uszodát és a gyógyászatot pedig a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. üzemelteti.
A 234 szobás, patinás szálloda vendégkönyvei a zenész Pablo Casals, Arthur Rubinstein, David Ojsztrah, Yehudi Menuhin, Richard Nixon amerikai elnök, a dalai láma, Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr és még számos híresség nevét, elismerő sorait őrzik, s a közelmúltban az épület több hollywoodi filmben is feltűnt.
(MTI)