• Hat zalai településen összesen 18 olyan termálkút található, amely minősített gyógyvizet szolgáltat.

  • Mindez még úgy is impozáns szám, hogy nincs kihasználva az összes itteni gyógyvíz.

Zala a Dunántúl egyik igazi gyógyvizes nagyhatalma – párban Vas vármegyével. A területén 18 olyan termálkút van, amely hivatalosan is gyógyvizet ad. Igaz, ezek közül néhány jelenleg kihasználatlanul áll. (Vasban egyébként eggyel több, összesen 19 gyógyvizet tartanak nyilván.)

Zalában található az ország legrégebbi hivatalosan elismert gyógyvize is. 1930-ban ugyanis a Hévízi-tó vizét minősítették először gyógyvízzé, miután bevezették a minősítési rendszert. Korábban ugyanis nem volt arra vonatkozó egységes gyakorlat, hogy mit is neveznek pontosan gyógyvíznek.

Zalában egykor komoly olajkutatási láz is végigsöpört, és ennek melléktermékeként több termálvizet is felfedeztek. Ennek köszönheti a létét például a zalakarosi termálvíz is, ami szintén gyógyvíznek számít (lenti képen a szezonálisan üzemelő egyik gyógymedencéjük). Más helyeken viszont egészen véletlenül bukkantak értékes termálvízre: Kehidakustányban egy egyszerű artézi kút fúrásakor találtak olyan vizet, amelyről később bebizonyosodott, hogy gyógyhatású.

Zalakaros gyógymedence

Fontos megemlíteni, hogy Zalában több olyan termálvíz is található, amely nem rendelkezik hivatalos gyógyvíz minősítéssel. Ilyen például a zalaegerszegi fürdő termálvize, vagy a jelenleg zárva tartó pusztaszentlászlói fürdő termálforrása.

A gyógyvizes kutak számát tekintve jelenleg 18-at tartanak nyilván Zalában – ez a szám tavaly nőtt eggyel, miután Kehidakustányban (lenti képen) egy második kút is megkapta a gyógyvíz minősítést.

Kehidakustányi Kehida Termál fürdő

A zalai települések között így oszlik meg a gyógyvizes kutak száma:

Alsópáhok – 1 db
Hévíz – 9 db
Kehidakustány – 2 db
Lenti – 2 db
Nemesbük – 2 db
Zalakaros – 2 db

A zalakarosi termálvíz gyógyhatásáról itt, a kehidai termálvíz kedvező tulajdonságairól pedig itt olvashat bővebben.