-
Évről évre csökken azoknak a száma, akik támogatott fürdőgyógyászati kezeléseket vesznek igénybe.
-
Az egészségbiztosító szerint azonban nem a betegek által fizetendő önrész emelkedése okozza a csökkenést, ezért a támogatási összeg növelése önmagában ezen a helyzeten nem javítana.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) támogatásával számos fürdőgyógyászati kezelés érhető el a velük szerződött fürdőkben. A betegek – amennyiben indokolt – évente kétszer 15 alkalmas támogatott fürdőkúrán vehetnek részt. Ez nem azt jelenti, hogy ingyenes lenne a kezelés, a betegeknek ugyanis némi önrészt is kell fizetniük.
Ennek az önrésznek a mértéke sokat emelkedett az elmúlt években. Az egészségbiztosító által nyújtott támogatás mértéke viszont 2012 óra változatlan. Például egy gyógyvizes medencefürdőhöz 274 forint a „tb-támogatás”, egy súlyfürdőhöz 561 forint, egy gyógymasszázshoz 580 forintot tesznek hozzá. Ráadásul ezek az összegek az országos minősítésű fürdőkre vonatkoznak, a körzeti és a helyi besorolású fürdők esetében alacsonyabb támogatásról van szó.
Megkérdeztük ezért a NEAK-ot, hogy tervezik-e a támogatások mértékének az emelését? Hiszen ebben az esetben a gyógyfürdők is kedvezőbb önrész ellenében tudnák biztosítani a fürdőkúrákat, s ennek révén szélesebb kör tudná ezeket igénybe venni.
A NEAK-tól megtudtuk, hogy az elmúlt 12 hónapban több mint 120 ezer beteg vett igénybe támogatott gyógyászati ellátást. „Azonban a NEAK rendelkezésére álló vényforgalmi adatokból látható, hogy évről évre csökken ezen ellátástípusokat igénybe vevő betegek és ezáltal az elszámolt kezelések száma. Ugyanakkor nem lehet kijelenteni azt, hogy a rendeletben megállapított támogatási összeg nagysága az oka a csökkenő igénybevételnek” – hangsúlyozták a válaszukban.
Az egészségbiztosító szerint a betegek által fizetendő összeg sok esetben nemcsak az adott szolgáltatás árából adódó térítési díjat foglalja magában, hanem azokat a járulékos költségeket is, amelyek egy két-három hétig tartó kezeléssorozat esetén felmerülhetnek, különösen, ha a beteg nem a lakóhelyén veszi igénybe a kezeléseket.
„Ilyen például a szállás, az étkezés, az utazási költség, illetve a szolgáltatónál fizetendő opcionális kiegészítő szolgáltatások díjai. A fürdőgyógyászati ellátások esetében az elmúlt években egyre erősödő tendencia, hogy a lakosság körében az alapvetően rehabilitációs célú ellátást a szolgáltatók átpozicionálják a „wellness” típusú ellátások irányába. A gyógyászati ellátások támogatási összegének emelését a fentiek okán kizárólag egy komplex rendszerszintű átalakítást követően tartjuk indokoltnak” – tették hozzá.