• A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke.

  • Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.

Hazai fürdőinket ősztől-tavaszig a gyógyulás, kikapcsolódás és feltöltődés miatt ide utazó hazai és külföldi turisták töltik meg, így a fürdőhelyeken a téli szezonban jellemzően magasabb a szálláshelyek forgalma. A vidéki fürdővárosokban 2022 novembere és 2023 februárja között a megelőző évhez képest összesen 7 százalékkal emelkedett a vendégforgalom, Gyulán pedig elérte a 25 százalékot is.

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai szerint az ebben az időszakban keletkezett közel 5 millió vidéki vendégéjszaka több mint egyötödét Bük, Sárvár, Egerszalók, Gyula, Hajdúszoboszló, Hévíz és Zalakaros adta. A gyógyhelyeken az átlagosnál jóval magasabb a külföldi vendégéjszakák részesedése is. Sárváron például a teljes vendégforgalom 58 százaléka, Bükön a vendégéjszakák fele, Hévízen a 44 százaléka, Hajdúszoboszlón pedig a 34 százaléka köszönhető a nemzetközi turistáknak. Mindez jellemzően magasabb bevételeket is biztosít a fürdővárosok szolgáltatóinak.

Ismertebb gyógyhelyeinket ilyenkor elsősorban Németországból és Ausztriából, valamint a V4-es országokból keresik fel a vendégek. Vidéki fürdővárosaink top küldőpiacai közé rajtuk kívül még Románia és Szlovénia iratkozott fel. Bükön, Sárváron és Zalakaroson a csehek számítanak a leggyakoribb látogatónak, míg Hévíz elsősorban az osztrákok és németek első számú választása a téli hidegben. Egerszalók, Gyula és Hajdúszoboszló gyógyvize pedig leginkább a román turisták körében népszerű.

Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő gyógymedence

Az NTAK idei novemberi adatai alapján idén télen is növekedés látható: 2022 novemberéhez képest a fürdővárosokban eltöltött vendégéjszakák száma közel 10 százalékkal magasabban alakult. A legnagyobb emelkedést Hajdúszoboszlón (+22%) és Egerszalókon (+19%) mérték. A hét fürdőtelepülés összesített szálláshelyi forgalmának részesedése a vidéki Magyarország teljesítményéből pedig elérte az 56 százalékot.

A legnépszerűbb vidéki fürdőtelepülésnek novemberben Hévíz bizonyult, ahol a legtöbb külföldi vendégéjszakát az Ausztriából érkezők töltötték. A csehek novemberben is Sárvárt és Büköt részesítették előnyben, a románok leginkább Hajdúszoboszlón és Gyulán fürdőztek. A német és osztrák vendégek mellett Hévízen sok cseh vendéget is köszönthettek. Fürdővárosaink közül a hazai vendégek a legtöbb éjszakát viszont Hajdúszoboszlón töltötték.

Várfürdő Gyula lovarda

Az ünnepi időszak várhatóan tovább emeli a fürdővárosok forgalmát, hiszen például a családoknak is kedvelt úti céljai ilyenkor a wellness szállodák és az élményfürdők.

Fürdővárosaink növekvő népszerűségéhez hozzájárult, hogy az elmúlt években jelentős fejlesztések valósultak meg a gyógyhelyeken. Összesen 14 vidéki gyógyhelyünk újult meg, többek között Bük, Gyula, Hévíz, Zalakaros, Hajdúszoboszló és Sárvár.

Illusztráció: Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és Gyulai Várfürdő