A visszeres panaszokkal küszködőknek oda kell figyelniük a fürdőkben, hogy milyen medencéket használnak. Illetve arra is, hogy milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe.
A gyenge érfalak és a vénákban lévő billentyűk hibája miatt alakulhatnak ki a visszértágulatok. Aki ilyen panaszokkal küszködik, annak nagy dilemma lehet, hogy mehet-e fürdőbe? Erre a rövid válasz az, hogy mehet, de azon belül nagyon nem mindegy, hogy milyen szolgáltatásokat vesz igénybe.
Mi tilos?
Amit mindenképpen kerülni kell, azok a nagyon meleg vízzel feltöltött medencék, a gőzfürdők és a szaunák. A meleg hatására ugyanis még tovább tágulhatnak a visszerek, ami a panaszok súlyosbodásához vezethet. Miután a visszereseknek ajánlják a hideg-meleg vizes váltófürdőt, ezért sokan úgy gondolják, hogy a szauna, majd utána a hideg vizes merülőmedence előnyös lehet. Sajnos azonban nem ez a helyzet, ugyanis a szaunázás során túl magas hőmérséklet és túl sokáig éri a szervezetet, ami az orvosok szerint ennél a panasznál több hátránnyal, mint előnnyel jár.
Mit szabad?
Az hűvösebb vízben történő úszás kifejezetten hasznos lehet, sőt eleve segíthet megelőzni a visszerek kialakulását is. A hideg víz összehúzza a vénák falának izmait, s a vízszintes testhelyzet miatt amúgy is csökken a lábakra nehezedő nyomás. Magyarán a visszerekkel küszködőknek a fürdőkben az úszómedencét érdemes látogatniuk. Amennyiben nincs kifejezetten úszómedence, akkor is a hűvösebb vizű – maximum 32 Celsius-fokos – medencéket keressék és ott se üldögéljenek, hanem ússzanak.
Nyugat-Európában nagy hagyománya van, és nálunk is egyre több fürdőben megtalálhatók a Kneipp-taposómedencék. Az ilyen medencék alja apró, gömbölyű kavicsokkal és hűvösebb vízzel van feltöltve. Általában egy korlátba lehet kapaszkodni és fel-alá, vagy körbe-körbe járkálni a medencében, ami nagyon kedvező hatású lehet a visszeres panaszok esetén. A Kneipp-medencék hatása egészen hasonló a váltott hőfokú zuhanyzáshoz, amit szintén ajánlanak a visszereseknek.
RSS