• A 80-as években nőgyógyászati betegeken, urológiai problémák esetén, de még a labdarúgó-válogatott tagjain is tesztelték a Sárvári Termálkristály hatását.

  • 30 liter vízben fél kiló sót oldottak fel, az eredmények pedig rendkívül biztatóak voltak.

A sárvári fürdő kapcsán említettük meg, hogy a 80-as évek egyik slágertermékének számító Sárvári Termálkristályt – még a forgalomba hozatalát megelőzően – az ország több kórházába is elküldték, ahol vízben feloldva kádfürdős kezeléseket végeztek. Anno ezzel igazolták azt, hogy a fürdősó ugyanolyan hatásos, mint az alapanyagául szolgáló sós termálvízzel végzett kezelés.

Ami érdekes, hogy az említett kórházak kedvező tapasztalataiból jó néhány fenn is maradt, s ezekből kiderült, hogy az egykori sárvári fürdősó milyen sokrétűen volt alkalmazható.

Szegeden a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán a kezelt betegek 40 százaléka panaszmentessé vált a sós kádfürdők hatására. Siófokon is nőgyógyászati problémákra, azon belül is elsősorban a krónikus gyulladások kezelésére alkalmazták a sárvári fürdősót. A betegek laborleletei javultak, a panaszaik pedig vagy megszűntek, vagy ritkábbak lettek. Fél év alatt 63 betegük gyógyult meg a sós kádfürdőnek köszönhetően.

gyógyfürdő otthon

A SOTE-n hat napig tartott a fürdőkúra, aminek során 30 liter vízben mindig fél kilogramm sót oldottak fel. A betegek ebben 20 percet üldögéltek. Itt urológiai betegeken tesztelték a terméket, ráadásul olyanokon, akik a panaszaik miatt már évek óta kezelés alatt álltak. A kontrollvizsgálatok alapján a mindössze 6 napos fürdőkúrát követően 67 százalék panaszai teljesen elmúltak, 27 százaléknak javult az állapota és mindössze 6 százaléknál nem tapasztaltak változást.

A Sárvári Termálkristályt a 80-as években a labdarúgó-válogatotton is kipróbálták. Vicces lenne azt mondani, hogy rajtuk aztán még a termálkristály sem segített, de nem ez volt a helyzet. Azt tapasztalták ugyanis, hogy a sós kádfürdők hatására az általános fizikai fáradtság csökkent, a helyi izomfájdalmak megszűntek, az általános közérzetük pedig javult. Összességében a sós fürdő segítette a terhelés utáni regenerációt.

A rábasömjéni termálsó

Amíg a sárvári fürdő termálkútját kifejezetten fürdőlétesítés miatt fúrtátták 1961-ben, addig a Sárvári Termálkristály alapját jelentő rábasömjéni termálkutat eredetileg kőolajkutatási céllal fúrta 1964-ben a Vízkutató és Fúró Vállalat. Rábasömjént viszont 1968-ban Sárvárhoz csatolták, ezért is lehetett Sárvári Termálkristály a fürdősó neve. Azaz a fürdőnek nincs és soha nem is volt köze a termálkristály előállításához használt, igen magas sótartalmú vizet adó termálkúthoz. Ez abból a szempontból baj is, hogy a fürdősót előállító üzemet már több mint tíz éve bezárták, s így 2005 táján a termákristály gyártása is megszűnt.