Több hazai gyógyfürdő vizét ivókúra formájában is lehet fogyasztani. A betegeknek azonban fontos tájékozódni arról, hogy az adott víz az ő betegségükben nem ellenjavallt-e.
Az egyes fürdőhelyek bemutatóit olvasgatva sokszor találkozhatunk azzal, hogy az adott hely gyógyvize ivókúrákhoz is alkalmas. Az vizenként eltérő, hogy milyen panaszok esetén hatékonyak. Korábban már írtunk a harkányi víz hatásáról, ami javítja az emésztést, s kedvező hatással van a májra, az epére, de segíthet a csontritkulás megelőzésében is.
A gyógyvizek fogyasztása egyébként tipikusan gyomor- és bélbetegségek, bizonyos epepanaszok esetén bírhat előnyös tulajdonsággal. Fontos azonban, hogy az egyes betegségekben szenvedők az ilyen vizek ivása előtt vagy nézzenek alaposan utána az adott gyógyvíz hatásának, vagy még jobb, ha orvostól kérnek tanácsot. Például epekő esetén a legtöbb gyógyvíz fogyasztása ellenjavallt. Olyankor sem javasolják, amikor valakinek elégtelen a veseműködése és vérző gyomorfekélyt sem érdemes gyógyvízzel kúrálni.
A szénsavas vizek esetén pedig a gyomorsav-túltengésben szenvedőknek kell óvatosan eljárni. Általában ezeket a magas ásványianyag-tartalmú vizeket nem tanácsos nagy mennyiségben inni. A harkányi gyógyvíz esetében például napi három alkalommal kell egy-két decit fogyasztani.
Ivókúraként is fogyasztható – a teljesség igénye nélkül – a már említett harkányi mellett, a bükkszéki víz (ezt Salvus néven forgalmazzák), hasonlóan híres a parádi, továbbá az igali, az egerszalóki, a bogácsi és a bükfürdői víz is.