Igazán magas sótartalmú vizekhez külföldre kell utazni, de néhány hazai termálfürdő vizében is viszonylag magas a nátrium-klorid aránya.
A gyógyvizek alkotórészei nem külön-külön, hanem együtt, komplex módon fejtik ki hatásukat. Az is befolyásolhatja egy-egy gyógyvíz szervezetre gyakorolt hatását, hogy az egyes alkotórészek milyen arányban fordulnak elő benne. Ettől függetlenül érdemes megnézni, hogy a gyógyvizek egyes összetevőinek is milyen sokféle hatásuk lehet már önmagukban is.
Nátrium-klorid
A magas konyhasótartalmú gyógyvizeket általában inhalációs terápiák, vagy fürdőkúra formájában alkalmazzák. Egyes sós vizek azonban ivókúrához is használhatók. Ezeken a vizeken belül külön kategóriát képviselnek azok, amelyeknek nagyon magas a nátrium-klorid tartalma. Ennyire „brutál sós” gyógyvíz nálunk nincsen, de például Erdélyben, azon belül is Parajdon és Szovátán található ilyen víz. Ebben a kategóriában a legismertebbnek pedig a Holt-tenger számít. Ezeknek közös jellemzője, hogy a rendkívül magas sótartalom miatt a fürdőzők a vízben nem merülnek el, hanem lebegnek a felszínen.
A Medve-tó Szovátán
Magyarországon is találhatók olyan termálfürdők, amelyek vizének az átlagosnál magasabb a sótartalma. Ilyen például a cserkeszőlői, gyopárosi és kiskunmajsai fürdő vize.
A magas sótartalmú vizeknek gyulladáscsökkentő hatásuk van. Ezért is igen gyakran alkalmazzák ezeket a vizeket krónikus reumás megbetegedések, továbbá urológiai és nőgyógyászati gyulladásos megbetegedések, meddőség kezelése során. Számos bőrbetegség esetén is gyógyhatású lehet a sós vízben történő fürdőzés. A bőrt érintő panaszoknál kifejezetten előnyösen befolyásolja a sós víz hatását a napsugárzás is. A Holt-tenger esetében például a pikkelysömörös betegek állapotának a jelentős javulása mögött a víz és az UV-B sugárzás együttes hatása áll.
RSS