• A kardiológiai rehabilitáció során már régóta alkalmazzák, de kezdődő érszűkület, vérkeringési zavarok esetén, valamint sportsérülések és csonttörések utókezelésénél is ajánlják.

  • Nem véletlen, hogy a gyakran alkalmazott fürdőgyógyászati kezelések közé tartozik a szénsavas kádfürdő.

A természetesen magas szénsavtartalommal feltörő vizek kedvező egészségügyi hatása régóta ismert. Ilyen vizek terén sajnos nincs túl jól eleresztve az ország, de szerencsére mesterségesen is könnyen előállíthatók ilyen fürdők. Ennek során egy speciális kialakítású, vízzel töltött kádba szén-dioxidot juttatnak, lényegében szódavizet készítenek.

A páciens aztán ebben a „szódában” foglal helyet, ahol az orvosi javaslattól függően derékig, vagy nyakig éri a víz. A kád többi részét pedig lefedik, hogy a szén-dioxid ne illanjon el gyorsan a vízből.

A szénsavfürdő is szerepel a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által támogatott fürdőgyógyászati kezelések listáján. Így a betegeknek csak önrészt kell fizetniük a szénsavas kádfürdős kúrák esetében.

Milyen problémákra szokták javasolni a szénsavfürdőt? A kezelés legfőbb javallatát a szív- és érrendszeri betegségek jelentik. A vízben lévő apró buborékok ingerlik a bőrt, kitágulnak a perifériás vérerek. Javul a szív vér- és oxigénellátottsága, mélyül a légzés. Ezzel párhuzamosan csökken a pulzusszám és a vérnyomás, összességében mérséklődik a szív terhelése. Érdekes tapasztalat, hogy a kezelés alatt a testhőmérséklet 0,5-1 Celsius-fokot csökken, amit az anyagcsere és az oxigénfelhasználás mérséklődésével magyaráznak.

Ki kell emelni még azt is, hogy a szénsavas kádfürdős kezelés nagyon kellemes élmény, nyugtató, stresszoldó hatása van, összességében kedvezően hat a vegetatív idegrendszerre.

A fentiekből következően régóta alkalmazzák a kardiológiai rehabilitációban, a szívműtéteket, szívinfarktust követő időszakban. Ezen felül magas vérnyomás, érrendszeri zavarok, kezdődő érszűkület, agyi vérkeringési zavarok is a javallatok között szerepelnek. Mindezeken túl csontritkulás esetén, csonttörések és sportsérülések rehabilitációjánál is ajánlják. Cukorbetegeknél a sebgyógyulást segítő hatása miatt szokták alkalmazni.

A szénsavas kádfürdő ellenjavallatai közé tartozik a súlyos szívritmuszavar, a visszérgyulladás, a kifejezetten magas, 200/100 feletti – és kezeletlen – magas vérnyomás, a pajzsmirigy-túlműködés, a rosszindulatú daganatok és a várandósság.

A kezeléseket ideális esetben 33 Celsius-fokos vízben végzik (plusz-mínusz 2-2 Celsius-fokos eltérés megengedett). A fázósabbaknak sem kell ettől megijedniük, ugyanis a vízben lévő szén-dioxid buborékok masszírozó, értágító hatása miatt nagyjából 4 Celsius-fokkal melegebbnek érezni ilyenkor a vizet. A kezelés időtartamát a szakorvos határozza meg, de általában 15 percesek ezek a kádfürdők.