Fehér aranynak hívták régen ezt a hazai gyógyvizet

Több hazai gyógyvíznek is fehér, tejszerű színe van, az egyiket azonban régebben rendszeresen fehér aranyként emlegették.
Még azelőtt, hogy magát a fürdőt megnyitották volna.

A Zala megyei Zalakaroson az 1960-as évek elején olajat kerestek, azonban termálvizet találtak. A korabeli sajtó gyorsan felkapta a termálforrás hírét, annak idején rengeteget cikkeztek a termálvízről, valamint a benne rejlő lehetőségekről.

Nem sokkal a víz feltörése után, 1963 tavaszán a Zalai Hírlapban jelent meg „Lehet-e második Hévíz Zalakarosból?” címmel egy tudósítás. A cikkíró megnézte magának a 70 Celsius-fokosan feltörő, tejszínű termálvizet és ezt írta: „Ha az olajat, a zalai föld legnagyobb kincsét előszeretettel nevezzük fekete aranynak, úgy ez a hévíz joggal nevezhető fehér aranynak.”

Az elnevezés másoknak is megtetszett, így a későbbiekben sokszor fehér aranyként emlegették a zalakarosi termálvizet. Még a fürdő 1965-ös megnyitása előtt, a megyei napilap egy másik cikkében is ezt írták: „a fehér aranyat kár lenne veszendőbe hagyni további hónapokra. Az ország más területeiről számos példa igazolja, hogy a hévíz felhasználása nem csak szociális, hanem gazdasági szempontokból is olyan befektetés, amelynek kamatait, hasznát a megye – elsősorban természetesen a környék – dolgozói élvezhetik.”

A zalakarosi fedett fürdő 1975-ös átadása táján az Esti Hírlap is írt a fehér aranyról. Külön kitértek a gyógyászati jelentőségére is: „Azonnal megkezdődött a termálvíz – Zala fehér aranya – gyógyászati hatásának vizsgálata, ellenőrzése. A nagykanizsai kórház orvosai megállapították, hogy mozgásszervi, reumatikus bántalmak, ideges panaszok, nőgyógyászati megbetegedések gyógyítására hatásos. Kitűnően hat a bőrbetegségekre, elősegíti a fogágybántalmak gyógyulását, mi több: ez a víz – orvosilag kimutathatóan – általános regeneráló hatású.”