• Már amennyiben nem pótoljuk valamilyen formában.

  • Magyarország területén körülbelül február végéig tart a D-vitaminban szegény időszak.

Jó néhány termálfürdőben a téli időszakban is üzemeltetnek egy-két szabadtéri medencét. A napsütéses időben még a legnagyobb hidegben is sokan választják ezeket a medencéket, hiszen meglehetősen hangulatos a gőzölgő termálvízben tartózkodni. A nyári időszakhoz képest azonban jelentős különbséget jelent, hogy ilyentájt már a bőrünk nem tud D-vitamint előállítani a napsugárzás, egészen pontosan az UV-B sugárzás révén.

A mi szélességi körünket ugyanis nagyjából november eleje és február vége között már olyan szögben éri a napsugárzás, hogy az még a bőrrel közvetlenül érintkezve sem elegendő ahhoz, hogy érdemi D-vitamint állítson elő a szervezetünk. Persze nekünk még mázlink van, hiszen például Lengyelországban hozzávetőlegesen október eleje és március vége közé esik ez az időszak. Viszont Krétán egész évben gyűjthető természetes módon is a D-vitamin.

S most arról ne is beszéljük, hogy ha még elegendő is lenne a téli napsütés a szükséges D-vitamin-szint fenntartásához, akkor is nehézséget jelentene, hogy a hideg időben kevésbé vetkőznek neki az emberek és – a szabadtéri termálmedencékben való ücsörgést leszámítva – a napozást sem egyszerű megoldani. Ráadásul ilyenkor már gyakoribbak a ködös, borongós napok.

Mindez azért probléma, mert a szervezetben felhalmozott D-vitamin – amennyiben nem pótoljuk valamilyen formában – akkor 6 hét alatt kiürül. Azaz december elejére azoknak is D-vitamin hiányuk lehet, akik még október végén, november elején is sokat tartózkodtak a szabadban.

napsütés D-vitaminEzért a mostani időszakban megnő a D-vitaminban gazdag élelmiszerek fogyasztásának, illetve a mesterséges D-vitamin pótlásnak a jelentősége. Az előbbi nem egyszerű menet, hiszen D-vitaminból a napi szükséglet 2000 NE (nemzetközi egység). Egy darab tojás sárgájában körülbelül 20 NE található, azaz ebből meg kellene ennünk százat. Egy 100 grammos makrélakonzervben körülbelül 250 NE D-vitamin található, tehát abból nyolc konzervnyit kellene naponta letolnunk.

A lazac nagyon gazdag D-vitaminban, abból a napi szükségletet fedezhetjük negyed kilóból. Persze csak akkor, ha vadvízi lazacról beszélünk, ugyanis a tenyésztett lazacban csak negyedannyi D-vitamin található…

Ahogy a fentiekből látszik, a 2000 NE D-vitamin napi bevitelének a normális táplálkozással nincs sok realitása. Ezért a legegyszerűbb és leginkább költséghatékonyabb valamilyen tablettás, vagy kapszulás készítményt vásárolni.

Egyébként könnyebb helyzetben vagyunk, mint néhány évvel ezelőtt, amikor még szinte vadászni kellett a 2000 NE-s D-vitamin készítményeket. Ma már a drogériákban többféle készítményből is válogathatunk és a megnövekedett verseny jó hatással volt az árakra is, azaz napi szinten már 20-30 forintos költségből is megoldható a megfelelő D-vitamin-szint fenntartása.

(Felhasznált irodalom: Michael F. Holick: A nélkülözhetetlen D-vitamin)