• Közel 60 évvel ezelőtt, szeptember első napjaiban szinte teljesen elapadt a Miskolctapolca Barlangfürdőt tápláló forrás, be is kellett zárni a fürdőt.

  • A probléma okát a városon belül találták meg.

A cikk az Arcanum segítségével készült.

A héten derült ki, hogy a Miskolctapolca Barlangfürdő január 9-én kezdődött karbantartási szünete tényleg hamar véget ér és hamarosan újranyithatják a patinás fürdőt. Remélhetőleg a jövőben már nem fog felmerülni a Barlangfürdő bezárásának a lehetősége. Ugyanakkor a fürdő története során azért akadtak máskor is nehéz időszakok. Ilyen volt az 1964-es esztendő…

Akkor még nem egészen úgy nézett ki a fürdő, mint manapság, például a emblematikus kagylómedence sem létezett. Viszont hatalmas népszerűségnek örvendett már akkoriban is a fürdő. Ezért is okozott nagy megdöbbenést, amikor 1964 szeptemberének első napjaiban elapadt a Barlangfürdőt tápláló forrás. Egyik napról a másikra jelentkezett a probléma és azonnal be kellett zárni a fürdőt.

Az országos sajtó gyorsan felkapta a hírt. Szeptember 10-én a Magyar Nemzet is beszámolt a miskolctapolcai vízhiányról és a kényszerű bezárásról. Különösen ijesztő volt a prognózisuk: „a fürdő az év végéig zárva lesz”.

Miskolctapolcai barlangfürdő bejárat 1965-ben

A szakemberek gyorsan megkezdték a probléma vizsgálatát. Nem is kellett messzire menniük, ugyanis a gondok forrása a Barlangfürdőtől légvonalban 6,5 kilométerre volt. Méghozzá egy másik fürdőben, az Augusztus 20. nevet viselő strandon. (Ez utóbbi ma már Selyemréti Strandfürdőként ismert, de jelenleg zárva tart).

Miskolc selyemréti városrészében akkor már régóta üzemelt az Augusztus 20. Strandfürdő, amit nyaranta sokan látogattak, olyannyira, hogy a kétmedencés kapacitása már szűkösnek bizonyult. A bővítéséhez pedig első lépésben új termálkutat kellett fúrni.

1964 nyarán kezdődött meg a munka, úgy tervezték, hogy akár 1500 méterre is le kell fúrniuk. Nem kellett azonban ennyire mélyre menni, a szakembereket is meglepő módon már 620 méteren egy kimondottan bővizű karsztvízbázist találtak. Erről egyébként a Magyar Nemzet is beszámolt 1964 augusztusában. Mint írták, percenként 4700 liter, 44-45 Celsius-fokos termálvizet adott a kút. S éppen azt próbálgatták, hogy mennyire stabil a vízhozama és a víz hőfoka.

Selyemréti Strandfürdő 1961

A Barlangfürdő vizének néhány nappal későbbi elapadásakor egyből gyanússá vált a selyemréti termálkút, amit ekkor lezártak. Az eredmény pedig az lett, hogy egy hét alatt helyreállt a Barlangfürdő vízellátása.

A szakemberek sejtették ugyan korábban is, hogy a Miskolc területén lévő termálkutak forrásai kapcsolatban állnak egymással, viszont ez az eset mutatta meg, hogy a kapcsolat szorosabb, mint korábban gondolták.

Végül nem is kellett a fürdő újranyitására az év végéig várni. 1964. szeptember 30-án, egy szerdai napon a vendégek újra birtokba vehették a miskolctapolcai létesítményt. A jövőre vonatkozóan pedig az tűnt megoldásnak, hogy a selyemréti kúttal óvatosabban bánnak és kevesebb vizet vesznek ki, ami így már nem volt kedvezőtlen hatással a másik fürdő vízellátására.

Fotók: a Miskolctapolca Barlangfürdő bejárata és az Augusztus 20. Strandfürdő az 1960-as években, Fortepan / Morvay Kinga