Sok balatoni település a termálvízben látná a szezon meghosszabbításának a lehetőségét. Szakemberek szerint azonban nem véletlen, hogy eddig sem létesültek meleg vizű fürdők a Balatonnál.
Az ország egyes részein, különösen az Alföldön szinte egymást érik a termálfürdők. Máshol kevesebb meleg vizű fürdő működik, Fejér és Veszprém megyében például egy-egy (Agárdon és Pápán), s a közvetlenül a Balaton partján sem találni termálfürdőt. A meleg nyári napokon ez valószínűleg azért keveseknek hiányzik, viszont hűvösebb időben, vagy a szezonon kívül már lenne igény termálvizű fürdőkre. Legalábbis ezt mutatja, hogy a főszezon hűvösebb napjaiban sokan elindulnak a Balatonnál nyaralók közül a környékbeli fedett fürdők irányába. Ilyenkor sokan mennek Hévízre, Kehidára, Zalakarosra. Egy korábbi cikkünkben még a Szántódtól 40 kilométerre délre található Igalon működő termálfürdőnél is arról számoltak be, hogy hidegebb nyári napokon rengeteg Balatonnál üdülő vendég fut be hozzájuk.
Viszont amíg mondjuk Keszthelyről viszonylag könnyű átjutni Hévízre, addig a Balaton keleti medencéjében üdülők pechesebbek, nekik komolyabb kirándulást kell tenniük, ha hűvösebb időben is fürödni szeretnének. Nem véletlen, hogy több balatoni településen is felvetődött annak az ötlete, hogy termálkutat fúrassanak, majd fürdőt építsenek. A dolog azonban nem olyan egyszerű, mint elsőre hangzik.
Balatonalmádiban egy időben komolyan fontolgatták kutatófúrások megkezdését. Azonban ezen a területen, ha van is meleg víz a föld alatt, az nagyon mélyen, aminek a költségét nem tudja vállalni az önkormányzat. Pályázati forrást pedig nem sikerült szerezniük, és vállalkozó szellemű befektető sem akadt. Siófokon úgy oldották meg a helyzetet, hogy a várostól 17 kilométerre fekvő Nagyberényben vásárolt az önkormányzat egy termálkutat. Az eredeti tervek szerint ezt csővezetéken vitték volna a Balatonhoz, de végül lajtos kocsis vízszállítás lett belőle. A furcsa módszerrel látják el termálvízzel a siófoki Galerius Fürdőt és még két szállodát.
Balatonszemesen viszont bő tíz évvel ezelőtt megvalósították a tervüket és találtak is termálvizet. Mint Liber Árpád balatonszemesi önkormányzati képviselőtől megtudtuk, komoly terveik voltak a kúttal, azonban a mai napig nem sikerült felépíteni a fürdőt. Több befektető is érdeklődött az önkormányzatnál, ám amikor a tényleges megállapodásra került volna a sor, akkor kivétel nélkül meghátráltak. Amikor lehetőség lett volna uniós forrást szerezni a fürdő felépítéséhez, akkor nem járt sikerrel a település. Jelenleg pedig nem nagyon látszódnak olyan központi pályázati lehetőségek, amelyek segítségével felépíthetnék a szemesi termálfürdőt.
Liber Árpád elmondása szerint a település önmagában biztosan nem tudja megoldani a fürdőépítést, hiszen már eddig is 100 millió forint körüli összeget költöttek a projektre, magának a létesítménynek a felépítési költsége pedig elérheti a 1,5 milliárd forintot. A képviselő szerint viszont egy termálfürdő sokat lendítene nem csak Balatonszemes, hanem a környező települések idegenforgalmán is, hiszen egycsapásra megoldódna a szezon meghosszabbításának a kérdése.
„Geológiai szempontból nem ideális ez a terület termálkutak fúrására” – hűti le a balatoni termálos fejlesztésekkel kapcsolatos várakozásokat Bitay Endre, a VIKUV Vízkutató és Fúró Zrt. vezérigazgatója. Az elmúlt 25 évben számos termálkút fúrását kivitelező szakember elmondása szerint amennyiben lehet is közvetlenül a Balaton partján termálvizet találni, az nem ideális fürdő létesítéséhez. Ennek oka az, hogy a Magyarországon ugyan már a 30 Celsius-fok feletti vizeket is termálvíznek hívjuk, viszont ez még önmagában hűvös egy fürdőnek. Ahhoz, hogy egy kellemes, 36 fok körüli hőmérsékletet tartani lehessen a medencékben, legalább 40-45 fokos víznek kellene feltörnie, az ideális pedig 60-70 fok lenne, ilyet pedig nehéz lesz találni a Balatonnál. A hűvösebb vizet pedig melegíteni kell, ami jelentősen megnöveli egy fürdő üzemeltetésének a költségeit. (Az esztergomi fürdő kudarcához is hozzájárult az, hogy jelentős energiaköltséggel jár a túl hűvös termálvíz temperálása).
Egyébként Szemesen is 37 fokos a jelenleg még kihasználatlan termálkút vize. Mint Liber Árpádtól megtudtuk ez ráadásul egy 500 méter mély negatív kút, ami azt jelenti, hogy nem tör fel magától a víz, hanem szivattyúzni kell. Egyébként a szemesi terveket az is hátráltatja, hogy egy esetleges fürdőépítés előtt még a kútra is kellene költeni. „Egy kút nem kút, két kút egy fél kút, három kút egy egész kút, azaz legalább még két kutat kellene fúrni, hogy legyen tartalék” – magyarázza Liber Árpád, aki mindehhez még azt is hozzáteszi, hogy plusz költséget jelentene a felesleges víz visszasajtolása is. Ennek nem csak környezetvédelmi okai lennének, hanem a rétegnyomás megtartása miatt is fontos lenne.
Bitay Endre szerint egyébként az emberek többségét nem érdekli, hogy milyen eredetű vízben fürdik, inkább az élményelemek, a vízi attrakciók fontosak számukra egy fürdőben. Magyarán nem szükséges feltétlenül termálvíz a fürdőépítési projektekhez.
Hoffmann Henrik, a Balatoni Regionális TDM Szövetség elnöke is egyetért azzal, hogy ha nincs a Balatonnál megfelelő termálvíz, akkor nem kell erőltetni ezt a kérdéskört. A turisztikai szakember szerint amúgy sem lenne olyan egyszerű sikeresen termálfürdőket működtetni a tó körül, mint ahogy az elsőre hangzik. „Nagyon sok ismert, jelentős hagyományokkal rendelkező termálfürdő működik az országban, nehéz lenne melléjük felnőni” – vélekedik Hoffmann Henrik, aki szerint sok más vonzereje van a környéknek, amit még lehet fejleszteni, a termálfürdős irány idegen lenne a Balatonról kialakult képtől.
Majdnem balatoni termálfürdő
Ahhoz képest, hogy a Csiszta Fürdő közel 60 éve működik és ez tulajdonképpen a Balatonhoz legközelebb fekvő gyógyfürdő, kevesen ismerik. Ennek fő oka a nehézkes megközelítése, egy időben a legpraktikusabb módon Balatonfenyvesről kisvasúttal lehetett eljutni a Fonyód közelében fekvő, de Buzsák községhez tartozó fürdőhöz. A kisvasúti forgalom azonban időközben megszűnt. Földúton megközelíthető ugyan Fonyód felől, viszont kiépített úton csak 20 kilométeres kitérővel érhető el. Forgalomnövekedést hozhatna Csisztának, ha a fürdő és Fonyód közötti 5 kilométeres utat leaszfaltoznák.
Ugyanakkor a buzsáki nem az a tipikus, ma divatos élményfürdő, bár a közelmúltban jelentős fejlesztésen esett át, és fedett résszel bővült, ám egymagában még így is kicsi ahhoz, hogy nagy tömegeket vonzó, kvázi balatoni termálfürdős központtá válhasson.
Somogyi remények
A Balaton déli partjának közelében több lehetőség is lenne termálfürdő építésére, azonban ezek a projektek sem jutottak évek óta egyről a kettőre. A Buzsákkal szomszédos Táska községnek is van egy kihasználatlan termálkútja. Korábban azt tervezték, hogy csővezetéken viszik át a vizet Fonyódra, ahol fürdő épült volna, de ezt nem sikerült megvalósítani. Jelenleg befektető felbukkanásában és saját fürdő, vagy termál hotel építésében reménykednek a kis somogyi faluban.
A Siófoktól 12 kilométerre délre fekvő Ádándon van egy kénes vizű ásványvizes kút. Annak ellenére, hogy a víz 30 fok alatti, ezért nem minősült termálvíznek, elkészültek egy fürdő építésének a tervei. Pénzt azonban még nekik sem sikerült ehhez szerezniük.
RSS