-
Idén lesz 43 éves az az egykori szakszervezeti gyógyüdülő, ami a 80-as években egymagában jelentős új vendégforgalmat hozott Zalakarosnak.
-
A hotel ma is a zalai üdülőhely egyik legnagyobb szálláshelyének számít.
A cikk az Arcanum Újságok segítségével készült.
Zalakaros már jó néhány évtizede a hazai top üdülőhelyek egyike, pedig az 1960-as évek elején még egy kis szegény zalai falunak számított. 1962-ben találtak forró termálvizet a településen, ami rövid idő alatt átalakította Zalakaros életét. Viszonylag gyorsan megépült a fürdő, hiszen már 1965-ben átadták. A termálfürdő ekkor még csak szabadtéri medencékkel rendelkezett.
Fontos mérföldkő volt 1975 novembere, amikor megnyitották a fedett fürdőt, azaz a jellegzetes, legyezőt idéző tetejű épületet. Ez teremtette meg az egész éves nyitvatartás lehetőségét. Azonban pusztán a vonzáskörzetben élő napi vendégekre alapozva nem tudott volna ismert üdülőhellyé válni Zalakaros. Ebben hatalmas szerepe volt annak, hogy nagyon gyorsan bővült a szálláskínálat.

Ezt a Zalai Hírlap még így foglalta össze az 1970-es években: „Először létrejött a MÁV-gyógyház, majd az elmúlt években a Magyar Hajó- és Darugyár, valamint a Bácsépszer dolgozóinak építettek üdülőket.”
Ezek azonban egyenként még nem voltak túl nagy üdülők. Igazán nagy dobásnak az számított, hogy a 70-es években a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) is felfigyelt Zalakarosra és felvette azoknak a településeknek a listájára, ahol gyógyüdülő építését tervezték.
Egy 1976-os Esti Hírlap-cikkben találtuk meg az első említését annak, hogy a SZOT egy nagyobb gyógyüdülőt fog építeni Zalakaroson. 1977 júniusában a Zalai Hírlap pedig már arról számolt be, hogy előzetes megállapodást is aláírtak. A gyógyfürdővel szemben épülő 150 szobás, hatemeletes, egész évben nyitva tartó hotelről volt szó, ami egymagában hatalmas vendégforgalmat ígért Zalakarosnak.
Igaz, a szálloda építése végül nem az eredeti ütemterv szerint haladt. 1978-as sajtóhírekben még 1980-as átadást ígértek. Ám végül maga az építkezés 1979-ben indult el, akkoriban már 1982 végére saccolták az átadást. (Amúgy találni 1980-ban készült fotókat, amelyeken már alapvetően szerkezetkésznek tűnt az épület.) Ebből végül 1983-as átadás lett.

Napra pontosan ismert a nyitás dátuma: 1983. június 7., ami egy keddi napra esett. A Zalai Hírlap két nappal később címlapon számolt be a nyitásról. Kiderült, hogy akkori áron 190 millió forintból épült meg a hotel, 120 dolgozójuk volt és a nyitás napján egyből 400 beutalt érkezett a szállodába. Ígértek egy föld alatti folyosót, ami a főút túloldalán lévő gyógyfürdővel köti össze a gyógyüdülőt. Ez a nyitásra végül nem készült el, két évvel később adták át.

Akkortájt elég nagy svunggal építették az új SZOT-üdülőket. Három év alatt négy vadonatúj üdülővel bővült a kínálat. 1981-ben és 1982-ben Hévízen, szintén 1982-ben Gyulán bővült a SZOT-üdülők köre, majd jött az 1983-as zalakarosi üdülőnyitás.
A Zalai Hírlapban két évvel később, 1985 nyarán jelent meg egy cikk, s az ebben olvasható információk alapján gyorsan megkedvelték a vendégek a zalakarosi SZOT-üdülőt. Két év alatt 15 ezer vendéget fogadtak, a cikk szerint 104 százalékos szobakihasználtsággal. Ezt állítólag úgy sikerült elérni, hogy a délelőtt távozók helyére szinte mindig érkezett már délután új vendég.

„Szeptembertől májusig gyógyüdülést folytatnak, nyáron pedig családok számára biztosítanak pihenési, kikapcsolódási lehetőséget. A gyógyulási szándékkal érkezők a gyógyfürdő szolgáltatásait veszik igénybe. A két intézmény közötti közvetlen összeköttetést biztosítja a nemrég elkészült aluljáró, amelynek műszaki átadását a napokban tartották” – írták 1985-ben.
A cikk szerint egyébként többféle bővítési lehetőség is felmerült. Ezek közé tartozott, hogy Makovecz Imre által tervezett 30 faházat építenek a szálloda mellé. Azonban ez végül nem valósult meg.

Ma már vannak ennél nagyobb szállodák is Zalakaroson, de két évtizedig ez számított a legnagyobb szobaszámú zalakarosi hotelnek. Apró érdekesség, hogy „igazi nevet” csak nyolc évvel a megnyitása után kapott. 1991 elején nevezték át, illetve adtak nevet az egykori SZOT-üdülőknek. Például a hévízi Louis Saillant ekkor lett Hotel Panoráma. Ekkor kapta a zalakarosi gyógyüdülő a Hotel Freya nevet. Arról nem találtunk információt, hogy miért pont Freya lett, de egy akkori cikk szerint a dolgozók és a vendégek körében szavaztatták meg a felmerült névötleteket. A Freya jelenleg is üzemel, már jó ideje a Hunguest-lánc részeként.



