• Nem is olyan egyszerű erre a kérdésre válaszolni.

  • Régebben ugyanis a gyógyfürdő címet lazábban osztogatták, mint manapság.

Bár a gyógyfürdő elnevezést a köznyelvben sokszor a termálfürdő szinonimájaként használjuk, valójában azért van különbség a kettő között. A gyógyfürdő egy jogi fogalom, ami azokat a természetes vizeket foglalja magában, amelyek igazolt gyógyhatással rendelkeznek – a víz hőfokától függetlenül, azaz nem csak a termálvizű fürdő lehet gyógyfürdő.

Korábban az ÁNTSZ, manapság Budapest Főváros Kormányhivatala tartja nyilván a magyarországi gyógyfürdőket. A címet azok a fürdők kaphatják meg, amelyek igazolták egyes betegségek, vagy betegségcsoportok esetén az adott víz gyógyhatását. Azért nehéz a „melyik a legrégebbi gyógyfürdő?” kérdésre rávágni a választ, mert nem mindig volt ez a gyógyfürdő fogalom ennyire pontosan meghatározva.

Sokáig ugyanis egyszerűen a köznyelv gyógyfürdőnek nevezte azokat a fürdőket, amelynek gyógyhatást tulajdonítottak. Ebben egy 1876-os törvény hozott változást. Ez alapján gyógyfürdőt így definiálták:

1. azon ásványfürdők, melyek vize fontosabb kórok ellen hatályosan [hatékonyan] használható.

2. oly fürdők, melyek kellő mennyiségű tiszta és üde forrásvízzel bírnak.

Amelyik fürdő ezek valamelyikével rendelkezett, az a belügyminisztertől kérhetett engedélyt a gyógyfürdő titulus használatához. Azaz különösebben nem volt nehéz gyógyfürdő címhez jutni, konkrét orvosi vizsgálatokat, igazolások bemutatását nem írták elő. Ellenben arra kitért a törvény, hogy a gyógyfürdőkben a főidényben fürdőorvost kell alkalmazni és gyógyszertárat működtetni.

Az 1800-as évek végén a Magyar Közigazgatás című folyóirat is kritizálta a törvény engedékenységét:

A gyógyfürdő meghatározása már maga oly laza, hogy ennek alapján nemcsak megtörténhetik, de tényleg meg is történik az, hogy az egészen kezdetleges fürdőhely is kieszközöli a hivatalos gyógyfürdő elnevezést. Míg több elsőrangú fürdőintézet beéri azzal, hogy a nagyközönség gyógyfürdőnek ismeri.

Az 1900-as években szigorodott a gyógyfürdő címek osztogatása. S tulajdonképpen ez alapján tudjuk meghatározni azt, hogy mely fürdők kaptak elsőként – a mai értelemben vett – gyógyfürdő titulust. Mutatjuk az élbolyt és azért az első helyezett nem fog nagy meglepetést okozni…

Hévíz súlyfürdő1. Hévíz – Gyógyfürdőkórház – 1911-ben kapták meg ezt a címet, amit 1933-ban, 1968-ban és 1984-ben megerősítettek az ismételt vizsgálatok.

2. Gellért Gyógyfürdő – 1933-ban, majd 1977-ben kaptak gyógyfürdő minősítést.

2. Rudas Gyógyfürdő – szintén 1933-ban, majd ezt az 1977-ben és a 2016-ban végzett vizsgálatok is megerősítették.

2. Balatonfüredi Szívkórház – 1933-ban szintén megkapták ezt a címet, majd 1968-ban is.

3. Egri Gyógyfürdő – 1934-ben, majd 1968-ban kaptak gyógyfürdő címet

3. Gyulai Várfürdő – szintén 1934-ben, majd ezt az 1971-es vizsgálat megerősítette.

3. Rácz Gyógyfürdő – a jelenleg nem üzemelő budapesti fürdő is 1934-ben kapott ilyen minősítést, majd 1949-ben és 1977-ben ezt újból igazolták.

4. Szolnok – a Tisza Szálló gyógyfürdője – 1935-ben kaptak gyógyfürdő címet, majd 1968-ban is.

5. Lukács Gyógyfürdő – 1936-ban, majd 1977-ben és 2016-ban is igazolták a víz gyógyhatását.

Fekete-fehér fotó: a Hévízi Tófürdő 1933-ban / Fortepan-Fodor István