-
Milyen betegségek esetén várhatunk általánosságban kedvező hatást a gyógyvizes fürdőzéstől?
-
Mikor lehet ellenjavallt a fürdőzés?
Magyarország gyógyvizes fürdőkínálata nem csupán az ország méretéhez viszonyítva kiemelkedő, hanem azért is, mert rendkívül változatos gyógyvíztípusok állnak rendelkezésre. A fürdőkben különféle összetételű vizekkel találkozhatunk, például kénes, jódos-brómos, magas sótartalmú vagy éppen radonos vízzel. Ezek mindegyike sajátos tulajdonságokkal és felhasználási területekkel bír, ugyanakkor általánosságban is elmondható, hogy nagyon sokféle betegség és egészségügyi panasz esetén jótékony hatásúak lehetnek.
Lényeges megemlíteni, hogy a gyógyvíz kémiai összetételétől függetlenül is érvényesülnek bizonyos fizikai hatások, amelyek minden gyógyvizes fürdőzés során adottak. Ilyen például a víz felhajtóereje: ennek köszönhetően a testünk súlya a vízben mindössze körülbelül 1/11-ed része a valós testtömegünknek. Ennek hatására az izomzat és az ízületek – amelyek a szárazföldön nehezen mozgathatók – a vízben sokkal könnyebben átmozgathatók és tornáztathatók, ami magyarázatot ad a vízi gyógytorna eredményességére is.
A vízben tartózkodva a testre ható hidrosztatikai nyomás is jelentős szerepet játszik. Ez a nyomás a lábfejtől kiindulva fölfelé haladva fokozatosan csökken. Ennek következtében a visszerekben és a nyirokerekben lévő vér és nyirok ki- és felfelé áramlik, ezáltal támogatva a szív működését. Éppen ezért például a Hévízi-tóba érdemes úszógumival menni, mert ekkor a függőleges testhelyzetben „lógva” érvényesül a fenti hatás.
A gyógyvíz hőmérséklete szintén fontos tényezője a gyógyhatásnak. A 36 Celsius-fok alatti víz hűsítő és nyugtató hatással van az idegrendszerre, míg a 36–38 Celsius-fokos termálvíz serkenti a vérkeringést, enyhíti az izomgörcsöket, és csillapítja a fájdalmat.
Ezek a jótékony hatások minden gyógyvizes fürdőzés során jelentkeznek, és nem csupán a hőmérsékletnek, hanem a vízben oldott ásványi anyagoknak is köszönhetők. Az ásványi anyagok egy része a bőrön keresztül felszívódva a véráramon át jut el a szervezet különböző pontjaira, ahol helyileg fejtheti ki hatását. Más összetevők a bőrben maradva ingerlik az idegvégződéseket, és az így kiváltott idegi ingerek távolabbi szervekre is hatással lehetnek.
Vannak olyan gyógyvizek is, amelyek olyan elemeket tartalmaznak – például jódot –, amelyek belélegezve, a légutakon keresztül is bekerülnek a szervezetbe. Egyes gyógyvizek belsőleges alkalmazásra is alkalmasak ivókúra formájában, ilyenkor az emésztőrendszeren keresztül fejtik ki kedvező hatásaikat.
A gyógyvizes fürdőzés leggyakoribb javallatai:
Általánosan elmondható, hogy a gyógyvizes kezelések rendkívül hatékonyak különféle reumatikus és mozgásszervi problémák esetén. Kiemelkedő szerepet játszanak a kopásos mozgásszervi betegségek kezelésében, valamint azoknál a gyulladásos ízületi megbetegedéseknél, amelyek nem akut (heveny) állapotban vannak. Emellett sok esetben javasolják a gyógyfürdők alkalmazását balesetek vagy műtétek utáni rehabilitáció részeként. Továbbá több magyarországi gyógyvíz esetében kedvező tapasztalatokat jelentettek bizonyos nőgyógyászati és bőrgyógyászati problémák enyhítésében is.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a kellemesen meleg vízben való ellazulás és a fürdők nyugodt környezete lelki szinten is gyógyító hatású. Ez a pszichés jólét pedig számos betegség lefolyására pozitívan hat.
A gyógyvizes fürdőzés általános ellenjavallatai:
Lázas állapotban nem szabad meleg vizes fürdőt venni. Szintén kerülendő a gyógyfürdőzés rosszindulatú daganatos betegségek esetén (ennek okáról itt olvashat), valamint akkor, ha a magas vérnyomás nincs megfelelően kezelve. A gyógyvizes fürdőzés nem ajánlott súlyos keringési zavarokban szenvedőknek, előrehaladott szívbetegségek esetén, valamint gyakori asztmás rohamoknál, visszatérő eperohamoknál, továbbá máj- vagy veseelégtelenségnél. A meleg medencefürdőt el kell kerülni visszérgyulladás, illetve az ízületek aktív gyulladásos állapotában is.
Itt a keleti országrész legolcsóbb gyógyvizes fürdőjéről olvashat.