-
Talán meglepően hangzik, de Hévíz nevezetessége egy kísérletező kedvű tanárnak köszönhető.
-
Munkájának eredményét Hévíz város címere is őrzi.
Lovassy Sándor 1889-től, 34 éves korától kezdődően a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia tanáraként dolgozott. Aktív szakmai életet élt: botanikus kertet alapított, meteorológiai megfigyeléseket végzett, és számos ornitológiai kutatás fűződik a nevéhez. Később korának egyik legjelentősebb ornitológusaként vált ismertté, hosszú ideig vezette a keszthelyi Akadémiát, majd a Balaton Múzeum igazgatója lett.
A Hévízi-tóban a fehér tündérrózsa őshonos növénynek számított. Az 1800-as években azonban többen próbálkoztak egy trópusi tündérrózsafaj betelepítésével a gyógyvizű tóba, azonban ezek a kísérletek kivétel nélkül kudarcot vallottak.
Lovassy Sándor az 1800-as évek végén kezdett el kísérletezni különböző tündérrózsafajok hévízi betelepítésével, ami nem bizonyult könnyű feladatnak. Az egyiptomi fehér tündérrózsa betelepítésével például ő is kudarcot vallott. Az indiai tündérrózsa hosszú virágú alfajával azonban sikerrel járt, és 1898 nyarán virágoztak az első példányok, így ezek már 126 éve díszítik a tavat.
A sikeren felbuzdulva Lovassy más tündérrózsafajokat is megpróbált betelepíteni a gyógytóba az 1900-as évek elejéig. Bár néhány növény virágzott és látszólag jól érezte magát, hosszú távon nem tudtak megtelepedni a tóban.
Az indiai vörös tündérrózsa mára Hévíz és a Hévízi-tó egyik jelképévé vált, és a város címerében is megtalálható. A virágok nemcsak esztétikai funkciót töltenek be, hanem a kiterjedt növénytelepek lassítják a tó lehűlését, így hozzájárulnak a gyógytó viszonylag állandó hőmérsékletéhez is.
A tündérrózsa virágai éjjel nyílnak ki és másnap délelőtt záródnak be, borús időben azonban egész nap nyitva maradnak. Virágzási időszakuk a nyár elejétől november végéig tart. Érdekesség, hogy az őshonos fehér tündérrózsa mára kiszorult a tóból, de a Hévízi-lefolyóban továbbra is megtalálhatók a példányai.
További fürdős híreket, érdekességet olvashat ide kattintva.