5 betegségcsoport, aminél egykor gyógyhatásúnak tartották a Balaton vizét

• Több mint 160 évvel ezelőtt Balatonfüred akkori fürdőorvosa összefoglalta a Balaton gyógyhatásait egy hosszú szakcikkben.

• Meglehetősen széles körben tulajdonított kedvező hatást a tó vizének.

A cikk az Arcanum segítségével készült.
Amennyiben az 1800-as évekből, illetve az 1900-as évek elejéről származó cikkeket olvasunk a Balatonról, akkor feltűnhet, hogy annak idején egészen másként gondolkodtak a tóról. Visszatérő eleme volt a különféle cikkeknek, hogy a balatoni klímának, illetve magának a tó vizének gyógyhatást tulajdonítottak.

A Balatonfüreden feltörő savanyúvízzel akkortájt a legkülönfélébb gyógyászati kezeléseket végeztek. Illetve az sem véletlen, hogy 1899-ben Kneipp kúraközpontot hoztak létre Balatonalmádiban. Orzovenszky Károly az 1850-es évektől kezdve dolgozott Balatonfüreden, mint fürdőorvos. A nevéhez számos új gyógykezelés bevezetése kapcsolódik. Például a balatoni iszappal bőrbetegségeket és reumatikus problémákat is kezelt.

Szintén Orzovenszky Károly írta azt a szakcikket, ami 1863 májusában jelent meg az Orvosi Hetilapban. A „Balaton tava gyógytani tekintetben” című tanulmányban hosszan ecsetelte a tóban rejlő gyógyászati lehetőségeket.

Még vegyelemzést is készítettek a vízről. Ez alapján akkoriban erősen érződött, hogy számos savanyúvíz-forrás is táplálja a tavat. Mint írja: „a Balaton vize kétszer annyi szilárd részeket, s kétszer annyi szénsavat foglal magában, mint a folyók vizei tartalmaznak, s így áll hajdani Schuster tanár úrnak azon állítása, hogy a Balaton vize föleresztett [hígított] savanyú víznek tekintendő.”

Orzovenszky a tapasztalatai alapján egyértelműen gyógyhatást tulajdonított a balatoni fürdőzésnek. Szerinte a víz hőfoka, a víz összetevői, valamint a hullámzás masszírozó hatása együtt érvényesül. Főleg a hideg vizes kezelések hatását méltatta, ami egyébként nem véletlen, hiszen ezek a kúrák akkoriban – nagyrészt Sebastian Kneippnek köszönhetően – egész Európában hatalmas népszerűségnek örvendtek.

Orzovenszky Károly szerint a hideg vizes fürdőzés hatására „az idegrendszer általános megrázkódása miatt, a légzés gyorsabb és szaporább lesz; az ember bőre összehúzódik, s vére a test belrészei felé tolul. A kellemetlen érzet ezen első tünetei annál nagyobb mértékben mutatkoznak, minél lassabban történik a testnek vízbe merülése, minél alantabb fokú a tó hőmérséklete, s minél gyengébb a szervezet.” (…) „a balatoni fürdők, miután a szervek működése erejét növelik, az egész idegrendszert élesztik, a szervek elválasztását előmozdítják, s az anyagcserét gyorsítják, nemkülönben erősítő, élesztő, üdítő, s jó vérkészítést eszközlő hatást mutatnak”

A Balaton vizének gyógyjavallatait öt pontban foglalta össze.

1. Görvélykór. Első helyen említi, mert akkortájt elterjedt betegség volt, ma már szerencsére nem nagyon ismert. A tbc szövődményeként kialakuló, a nyirokcsomók gyulladásával, duzzanatával járó betegséget nevezték így.

2. Idegrendszert érintő problémák. Különösen az ideggyengeséget, idegzsábákat sorolta ide.

3. Idült csúzos bántalmak. A csúz mai neve a köszvény, de akkoriban csúzként emlegettek lényegében minden ízületi bántalmat.

4. Idült kütegekben. Ezt megint magyarázni kell, ugyanis a küteg a bőrkiütés régies elnevezése. A fürdőorvos például a Balaton vizével jól kezelhető „kütegek” közé sorolta az ekcémát is.

5. Utókezelésként a meleg vizes fürdőkúrákat követően. Orzovenszky Károly szerint a meleg gyógyvizes fürdőzéseket követően érdemes elutazni a Balatonhoz egy „utókúrára”, mert felerősíti a meleg vizes fürdők kedvező hatását.

Illusztrációk: Fortepan/Erky-Nagy Tibor és Kovács Györgyi. A fenti kép Fonyódon, a lenti Balatonalmádiban készült.