Ebadóból származó bevételekből épülhetett termálfürdő Tiszaörsön

• Idén lesz a Tiszaörsön található termálfürdő megnyitásának 90. évfordulója.

• Sok helyen 1935-ös nyitás szerepel, de az Arcanum adatbázisának köszönhetően kiderült, hogy már 1934-ben megnyitották a fürdőt.

A cikk az Arcanum segítségével készült.
A retrós hangulatú hazai termálfürdők között szoktuk emlegetni Tiszaörs gyógyvizes fürdőjét. Pedig az indulás éveiben benne volt a pakliban, hogy az alföldi községben mára egy sokkal nagyobb fürdőkomplexum is kiépüljön.

Eleve hatalmas múltra tekinthetnek vissza. Korábban azt írtuk, – és ez szerepel a település honlapján is – hogy 1935-ben nyitották meg a termálfürdőt. Azonban az Arcanum adatbázisában böngészve kiderült, hogy a nyitásra már egy évvel korábban, 1934-ben sor került. Azaz idén lesz 90. éve, hogy megnyitották a termálfürdőt.

Tiszaörs és a termálvíz kapcsolatának a kezdete hasonlóan indult az ország sok más fürdőhelyéhez. 1931 őszén fúrótornyot állítottak fel a településen, azzal a céllal, hogy kőolajat (illetve az akkori szóhasználat szerint petróleumot) keressenek. A kutatófúrás elképesztően sokáig elhúzódott, másfél évet vett igénybe, 1933 tavaszán, közel 2000 méteres mélységnél jártak, amikor felhagytak a munkával.

Kőolajat nem találtak, azonban meleg vizet, illetve vele együtt feltörő földgázt igen. A vizet bevizsgáltatták és hasonlónak bizonyult a hajdúszoboszlóihoz (utóbbi helyen akkortájt még egy viszonylag kisebb termálfürdő működött). Korabeli sajtóhírekben egyébként bosszankodtak azon, hogy az akkori technikai lehetőségek miatt nem tudnak mit kezdeni a földgázzal és a fürdőlétesítéssel kapcsolatos tervekkel kapcsolatban is szkeptikusak voltak.

A község vezetői azonban nem akarták veszni hagyni a meleg vizet, nem engedték lezárni a kutat és a „megyéhez” fordultak segítségért (akkor még Heveshez tartoztak és nem Jász-Nagykun-Szolnokhoz). Ez a lobbizás sikeresnek bizonyult, ugyanis 1933. augusztus 16-án Heves Vármegye Hivatalos Lapjában megjelent egy közlemény. Ebben azt írják, hogy Tiszaörsön percenként 420 liter termálvíz tör fel, ezért az ebadóból származó bevételek terhére 2000 pengő támogatást biztosítanak egy fürdő létesítésére. „Nagy mérvű egyéb adósságai következtében a község kellő anyagi eszközökkel nem rendelkezik. A környéken más megfelelő fürdő nincs és így ezen értékes víz megfelelő kihasználása közegészségügyi szempontból is indokolt” – indokolták az ebadókeret megcsapolását.

A tiszaörsi fürdő nyitásáról konkrét sajtóhírt nem találtunk, de arra lehet következtetni, hogy a támogatásnak köszönhetően ez már 1934-ben megtörtént. 1934 tavaszán a község újsághirdetést adott fel, amiben az induló fürdő italmérésébe kerestek üzletvezetőt. Illetve 1934 szeptemberében a Karcagi Napló arról írt, hogy néhány helybéli tanulmányúton járt Tiszaörsön, ahol felkeresték a fürdőt.

A cikk szerint az új termálfürdő kisebb volt, mint a karcagi, abban viszont többet nyújtott, hogy kádfürdőkkel is rendelkeztek. „Kívánatosak ezek a kádfürdők továbbá azért is, mert sokan vannak, főleg az idősebb férfiak és nők közül olyanok, akik vágynak a hévíz gyógyhatásának élvezetére, de nem tudják rászánni magukat arra, hogy a közös fürdőben trikóban mutogassák magukat” – vázolták fel a kádfürdőzés egyik előnyét.

1935 elején a „Hevesvármegye” című lapban pedig arról számoltak be, hogy a tiszaörsi fürdő első éve egész sikeres volt, az induló szezonjában 13 ezer pengő bevételt termelt a létesítmény.