Ez a különbség a termálfürdő és a gyógyfürdő között

A hétköznapi beszédben gyakran automatikusan gyógyfürdőnek nevezzük a meleg vizes fürdőket.
Ugyanakkor a gyógyfürdő cím egy külön minősítési eljárás során szerezhető meg, ráadásul nem is kell hozzá feltétlenül gyógyvíz, de még akár termálvíz sem.

Pár napja írtunk a legolcsóbb hazai gyógyfürdőkről. Azaz azokról a fürdőkről, ahol egy teljes árú napi belépő ára legfeljebb 2200 forint és rendelkeznek gyógyfürdő minősítéssel. A Facebook oldalunkon a cikk kapcsán érkezett kommentek alapján viszont az látszott, hogy sokak számára nem világos a gyógyfürdő elnevezés jelentése.

Való igaz, a közbeszédben a gyógyfürdőt nagyon gyakran a termálfürdő szinonimájaként használjuk. Ugyanakkor azt fontos tudni, hogy a gyógyfürdő elnevezés egy jogi fogalom, amit nem használhat automatikusan bármelyik fürdő. Függetlenül attól, hogy van-e gyógyvizük. Sőt, bár talán furcsán hangzik, de a gyógyfürdő címhez nem is kell feltétlenül gyógyvíz, de még csak termálvíz sem.

A magyarországi gyógyfürdőket jelenleg Budapest Főváros Kormányhivatala tartja nyilván országos hatáskörrel. Egy fürdő akkor hívhatja magát gyógyfürdőnek, ha ennek a megnevezésnek a használatát – a fenntartó vagy az üzemeltető kérelmére – Budapest Főváros Kormányhivatala engedélyezi.

Miből lehet gyógyfürdő a hatályos rendelet szerint? Gyógyfürdő elnevezésért folyamodhat az a létesítmény, amely gyógyvíz, gyógyiszap vagy egyéb természetes gyógytényező (tipikusan szén-dioxid gázfeltörés) felhasználásával fürdőkezelést nyújt. Továbbá az is gyógyfürdő lehet, ahol elismert ásványvíz, hévíz, illetőleg melegített közműhálózati víz felhasználásával végzett hidroterápiás kezelések mellett, egyéb fizikai gyógymódok alkalmazásával együtt, teljes körű fizioterápiás ellátást biztosítanak.

Azaz, ahogy olvashatják, akár melegített közműhálózati vízzel végzett kezelések is megteremthetik az alapját annak, hogy egy fürdő felvegye a gyógyfürdő elnevezést. Bár tegyük hozzá: nem ez a jellemző.

A gyógyfürdő cím megszerzését kezdeményező fürdőnek egy kimondottan részletes törzsadatlapot kell benyújtania a kormányhivatalhoz. Ebben szinte minden információt meg kell adni a fürdőről és a környezetéről. A fürdő nevét, a területét, a vízellátás módját, a szennyvízkezelési megoldásukat, az igénybe vehető gyógyászati szolgáltatások körét, a javallatokat, a környék infrastruktúrájára vonatkozó adatokat és még hosszan lehetne sorolni.

Az engedély megadásával párhuzamosan a kormányhivatal – az ellátó kapacitás, valamint az ellátási terület és a gyógyszolgáltatások körének alapul vételével – országos, körzeti vagy helyi jellegűnek minősíti az adott gyógyfürdőt. Elvileg bármikor ellenőrizhetik azt, hogy az adott létesítmény megfelel-e a gyógyfürdő cím kritériumainak, valamint az engedély jogerőre emelkedésétől számított huszadik évben mindenképpen tartanak egy ellenőrzést.

Magyarán egy termálfürdőből, vagy gyógyvizes fürdőből csak akkor lesz gyógyfürdő, – és akkor használhatja ezt az elnevezést – ha végigzongorázzák a fenti eljárást. Illetve abból a fürdőből is lehet gyógyfürdő, amelynek se termálvize, se gyógyvize nincs. Jó példa erre a balatonfüredi Állami Szívkórház, nincs termálvizük, mégis gyógyfürdőnek számítanak. A Mátraderecskei Széndioxid Gyógygázfürdő hivatalosan szintén gyógyfürdő, ahol a gyógytényezőt a feltörő szén-dioxid gáz jelenti.