Majdnem egy nem túl hívogató nevet kapott a mai Gellért Gyógyfürdő

• Amikor elkezdték építeni a ma ismert Gellért Gyógyfürdőt még egészen más néven emlegették.

• Benne volt a pakliban, hogy Sáros Fürdő néven nyitja meg a kapuit.

A cikk az Arcanum segítségével készült.
A mai Gellért Gyógyfürdő helyén az 1100-as években egy kórház állt és a korabeli feljegyzések szerint már akkoriban is ismerték és alkalmazták az itt feltörő források vizét. A török időkben eleinte Acsik Ilidzse, majd Sándor fürdő néven működött itt egy termálfürdő, az 1800-as évektől pedig Sáros Fürdő volt a létesítmény elnevezése.

A Sáros nemcsak amolyan becenév volt, hanem ez szerepelt hatalmas betűkkel a fürdő homlokzatán. Az elnevezés onnan eredt, hogy a forrásvíz finom szemcséjű iszapot tartalmazott, ami leülepedett a medencék alján. Amikor a vendégek ezt megbolygatták, akkor pedig sáros kinézetű lett a medencék vize.

A Sáros Fürdő az 1800-as évek legvégéig működött, majd a Szabadság híd építése miatt lebontották. A Fortepan lenti fotója a bontás előtt nem sokkal készült a Duna túlpartjáról, még látszik rajta a régi fürdő (világos színű épület):

A főváros egy impozáns fürdőkomplexumot álmodott meg a lebontott Sáros Fürdő helyére és akkoriban még úgy volt, hogy az új fürdő is ezt a nevet fogja továbbvinni. A sikeres tervpályázat után 1912-ben el is kezdődött az új Sáros Fürdő építése.

Ekkortájt kaphattak észbe, hogy nem lesz illő a ma is ismert fürdőépülethez a Sáros név. 1912 nyarán a Budapesti Hírlap cikke szerint az épülő fürdő igazgató-főorvosa előterjesztést nyújtott be a fővárosi tanácshoz, ebben azt kérte, hogy a Gellért nevet kapja a leendő fürdő. Az igazgató-főorvos ezt azzal indokolta, hogy a külföldi turisták nem értenék a Sáros elnevezést… Valamiért nem akarták kimondani, hogy ciki lenne a régi név, nem véletlenül élcelődtek a Pesti Naplóban, hogy a külföldieknek a Gellért név ugyanúgy nem fog semmit, mondani, ahogy a Sáros elnevezés.

A korabeli cikkek szerint: „a tanács az előterjesztést magáévá tette s elhatározta, hogy a közgyűlésen a fürdők új elnevezése tárgyában javaslatot tesz.”

Azt gondolnánk, hogy ezután sínen volt a fürdő új nevének a kérdése, de nem egészen ez történt. A képviselők egy része ugyanis kis híján megfúrta a névváltást, nekik nagyon is tetszett a Sáros név. Eleve le akarták vetetni a napirendről a kérdést és jó fél évvel később visszatérni rá. Ezt azzal söpörték le az asztalról, hogy már készült a személyzet ruhája és azokba bele kell szőni a fürdő nevét. (Ekkor még nem tudták, hogy 1918-ig elhúzódik a Sáros/Gellért átadása).

A jegyzőkönyv szerint dr. Reiner Ede elvi okokból javasolta a régi név megtartását. „Semmi ok sincsen a megváltoztatásra” – mondta. Lelkesen csatlakozott hozzá dr. Andreánszky Jenő, aki értelmetlennek tartotta az új nevet, hiszen ezt már régóta használják. „Van Gellérthegy, Gellért-kórház, maradjon meg a fürdő a réginek” – javasolta. Kompromisszumos javaslat felé hajlott dr. Boross Ernő képviselő, aki a Gellért és a Sáros név párhuzamos használatát vetette fel. Végül azonban a képviselők többsége megszavazta a Gellért névre történő váltást.

Ettől függetlenül a közbeszédbe lassan ment át a Gellért elnevezés, sok korabeli újságcikkben még a fürdő 1918-as átadásakor is a Sáros nevet használták.