-
A szénsavas forrásvizeknek számos kedvező hatása van. Akadtak azonban olyan próbálkozások is a vízzel, amik nem vezettek eredményre.
-
Egy kísérletező kedvű balatonfüredi fürdőorvos még a balatoni iszapot is gyógyászati célra használta.
A Balatonfüreden feltörő szénsavas forrásokról már az 1600-as évek végéről fennmaradtak leírások. A kezdetektől fogva használták ivókúrákhoz és fürdőkúrákhoz is a savanyúvizes források vizét, azonban akadtak érdekes próbálkozások is.
Zákonyi Ferenc egyik könyvében olvasható, hogy Orzovenszky Károly fürdőorvos az 1850-es években bevezetett egy speciális eljárást, amivel tüdőbetegeket szeretett volna gyógyítani. Ezt nem ő találta ki, hanem egy Svájcban akkoriban alkalmazott módszert igyekezett meghonosítani. Egyébként Orzovenszky érdeklődése a téma iránt onnan eredhetett, hogy a felesége is tüdőbajban halt meg.
A kúrák során a tihanyi juhok tejéből készült savót keverték össze savanyúvízzel és ezt itatták a tüdőbetegségben szenvedőkkel, valamint kádfürdőket is készítettek számukra a savós savanyúvízből. Nagyon jól hangzott a módszer, azonban a kedvező svájci tapasztalatok ellenére valamiért Füreden nem működött a savókúra, a betegek állapota semmit sem javult.
A fürdőorvosnak voltak egyéb ötletei is. Például felkarolta azt a lakossági kezdeményezést, hogy a balatoni iszapot használják bőrbetegségek és reumatikus fájdalmak kezelésére. Sajnos ennek az eredményességéről nem maradtak fel leírások. Szintén Orzovenszky szorgalmazta a hideg vizes fürdőkezelések bevezetését, ami viszont nem talált kedvező fogadtatásra a balatonfüredi gyógykúrára érkező betegek körében.
Később az is letisztult, hogy mire lehetne használni a savanyúvizet. Kiderült, hogy a szénsavas víz kedvezően hat a szív- és érrendszeri betegségekre. Ezt mind a mai napig alkalmazzák, hiszen számos gyógyfürdőben elérhető a szénsavas kádfürdős kezelés, aminek során mesterségesen juttatnak szénsavat a kádfürdő vizébe, lényegében szódavizet készítenek.
Illusztráció: balatonfüredi fürdőzők (forrás: Fortepan/Ladinek Viktor)