-
A Balaton közelében található Csiszta Fürdő gyógyvize hivatalos minősítést csak a 2000-es évek elején kapott.
-
Ettől függetlenül már a víz feltárásának évében, 1956-ban gyógyhatásúként emlegették.
A Nagykanizsáról érkezett geológusok 1956-ban kutatófúrásokba kezdtek a nagybereki tanyavilágban. Olajat ugyan nem találtak, viszont a Buzsák község Csisztapusztának nevezett külterületén langyos termálvízre bukkantak. 593 méter mélyről percenként 422 liter víz tört a felszínre, amelynek a hőfoka 42 Celsius-fokot tett ki.
Miután nem éppen ezt keresték a szakemberek, ezért hátrahagyták a kutat. Ez volt 1956 nyarának elején, de ugyanennek a nyárnak a végére már a környéken híre ment a csisztapusztai gyógyvíznek. Egy 3×4 méteres kis árkot alakítottak ki a termálkút mellett, amit medenceként használtak az emberek. Eleinte csak a közeli majorság dolgozói, 1956 nyár végén pedig már a Balatonról érkező nyaralóvendégek is feltűntek a kis „vadfürdőnél”.
Mindez annak ellenére történt, hogy már a korabeli híradások is kitértek arra, hogy mennyire nehéz a lápos vidéken fekvő Csisztapuszta megközelítése. Ezen később sokat lendített az 1950-es években kiépített gazdasági kisvasút, aminek révén a fürdő vonattal is elérhetővé vált. Az árokfürdős időszaknak hamar vége szakadt, miután egész gyorsan megnyitották a hivatalos termálfürdőt. Itt eleinte egy 108, egy 102 és egy 21 négyzetméteres medence állt a fürdőzők rendelkezésére. Igazából ekkor még nem számított gyógyvíznek a csisztai víz, ennek ellenére nagyon sokan esküdtek a hatására.
Még 1956 őszére visszatérve, a Képes Magyarország című lapban is ezt emelték ki Csiszta Fürdőről szóló első beszámolójukban:
„Sokan egy-két heti rendszeres fürdés után megszabadultak kínzó reumájuktól, s olyan frissen, könnyedén kezdtek mozogni, mintha hírét sem ismernék a köszvénynek. A hír, a suttogás, a dicséretek, kétkedések özöne elindult a Nagyberek tanyái között, amelynek eredményeképpen újabb fürdőzők jöttek a parányi kis medencébe. Az idősebb bácsik, nénik közül egyre többen bizonygatták, hogy gyógyító ereje van a csisztapusztai víznek, s délceg járásuk, panaszmentes mozgásuk minden dicsérő szónál szebben beszélt.”
A csisztai fürdő 1958-ban már 40 ezer vendéget fogadott, s olyannyira híre ment, hogy néhány évvel később az ide érkezők egy jelentős részét már a külföldiek – főleg németek – adták. A mai Csiszta Fürdő varázsához valamit az is hozzátesz, hogy az elmúlt évtizedekben bár számos nagyszabású fejlesztési terv született, de csak kisebb bővítések valósultak meg, Viszont ennek köszönhetően a fürdő megőrzött valamit a régi időszak varázsából. Sokan kifejezetten ezért kedvelik a Balaton közelében található termálfürdőt.
Csiszta Fürdő gyógyvize: mi a hatása?
Bár már a feltörés idejétől kezdve gyógyvízként emlegetik, de hivatalosan csak 2006-ban kapta meg a K-12-es kút vize a gyógyvíz minősítést, amit 2017-ben megerősítettek. Az enyhén kénes és szénsavas, alkáli-kloridos, hidrogénkarbonátos csisztai gyógyvíz elsősorban reumatikus és mozgásszervi betegségek kezelésére alkalmas. Ezen felül hatásos egyes nőgyógyászati és bőrgyógyászati problémák esetében, valamint a csonttöréseket követő rehabilitáció során.