Finn orvosi kutatás a hideg idő és a szívinfarktus kapcsolatáról

• Meglepő lehet, mert a kánikulát tekintjük a legfőbb ellenségnek, de hidegebb napokon is bizony jelentősen nő a szívinfarktus és a hirtelen szívhalál kockázata.

• A zord időjárás különösen a még nem diagnosztizált, illetve kezeletlen szívproblémákkal küzdőknek jelent komoly rizikót, akár négyszeresére is növelheti a hirtelen szívhalál, vagy szívinfarktus esélyét.

A hirtelen szívhalál vezető halálok. Magyarországon, évente 26 ezer, naponta hetven embert veszítünk el emiatt. A váratlan tragédiák mögött mindig valamilyen ismert, vagy még egyáltalán nem diagnosztizált szív- és érrendszeri probléma áll, így az időbeni felismerés és a kezelés ezek megelőzésének elsődleges eszköze.

A Finn Akadémia Egészségügyi Kutatási Tanácsa által támogatott Oulu Egyetem átfogó vizsgálata nemrégiben igazolta, hogy a szokatlanul hideg időjárás, a hirtelen bekövetkező hideg időszakok komoly kockázatot jelentenek, bizonyos esetekben akár négyszeresére is növelheti a hirtelen szívhalál esélyét.

„Egy nemrégiben publikált finn vizsgálat érdekes összefüggéseket talált. Kimutatták, hogy a hideg, főleg az extrém és hosszan tartó lehűlés komoly kockázata a hirtelen szívhalálnak. Különösen azok esetében, akiknél még nem is tudott, hogy valamilyen szív- és érrendszeri betegségük van, vagy tudnak róla, csak nem kezeltetik. Megnézték, hogy az aszpirin, a β-blokkolók és a nitrátok – mindhárom alapterápiának számít a koszorúér-betegségek kezelésében – önállóan és együttesen alkalmazva mennyire óvnak meg ettől a kockázattól„ – számolt be a részletekről dr. Gellér László professzor, a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika elektrofiziológiai részlegének vezetője, a Magyar Kardiológusok Társaságának Tudományos Bizottságának elnöke.

Egyértelműen kiderült, hogy akik semmit sem szednek és feltételezhetően nem diagnosztizált koszorúér-betegségük van, azoknál ez a rizikó közel négyszeres, de bármely gyógyszeres terápia a három közül a hirtelen halál kockázatát jelentősen csökkenti. További érdekesség, hogy a három vizsgált hatóanyag közül a nitrátok mérsékelik ezt a rizikót a legnagyobb mértékben. Az eredmények új kutatási vonalakat nyithatnak meg az időjárás káros egészségügyi hatásainak enyhítésére.

Korábban Angliában vizsgálták a szívinfarktus és hideg összefüggését. Ők arra jutottak, hogy hőmérséklet egy fokos csökkenése két százalékkal növelte a szigetországban egy hónapon belül kórházba szállított infarktusos betegek számát.

Azt is megfigyelték, hogy a 75-84 éves emberek és a már korábban is szívpanaszok miatt kezelt betegek fokozottan veszélyeztetettek.

Mindennek hátterében az állhat, hogy a csökkenő hőmérsékletre beinduló fokozott szimpatikus idegrendszeri válasz az addig még egyensúlyban lévő keringési rendszert túlterheli. A hidegre szervezetünk vasoconstrictioval, azaz az erek szűkítésével válaszol, ezzel csökkentve a hőveszteséget. Ennek következtében az átfolyó vér mennyisége is csökken, azaz az adott szerv vérellátása csökkent lesz.

A szívre nagyobb teher hárul, a már nem teljesen egészséges érrendszerrel rendelkező, magasabb kockázatú páciensek ilyenkor nagyobb eséllyel szenvednek el infarktust, illetve gyakrabban tapasztalnak mellkasukban nyomó, szorító jellegű fájdalmat, nehézlégzést, ritmuszavart.

A hidegre nem csupán a periférián észlelhető érszűkület, hanem a szívet magát ellátó koszorúér rendszerben is nő az ellenállás, koszorúér szűkület alakul ki. A szervezet úgy reagál a hidegre, hogy összehúzza a felszíni véredényeket, amelynek következtében csökken a bőr felszíni hőmérséklete, majd pedig emelkedik az artériás vérnyomás.

Kanadában egy hat éven át folyó felmérés szerint, 10 Celsius-fokos hőmérsékletesés hét százalékkal növeli a szívinfarktus miatti kórházi felvételek számát. Ugyanez a vizsgálat bizonyította azt is, hogy nulla fok alatt már jelentősen emelkedik a szívpanaszok miatt orvoshoz fordulók száma.

Kutatások bizonyították, hogy a hidegebb időszakban, az ismerten szív- érrendszeri betegségek élőfordulásában kockázati tényezőként szereplő koleszterinszint is megnő. Hasonlóképpen az addig stabil plakkok zsírdúsabbá, sérülékenyebbé, ezáltal instabilabbá válnak. Mindezek eredője a koszorúér teljes elzáródását is okozhatja, szívinfarktus kialakulása mellett.

A Magyar Kardiológusok Társasága arra hívja fel a figyelmet, hogy a már ismert szívbetegséggel rendelkezőket jobban megviselik az időjárás változásai, akár növekszik, akár csökken a hőmérséklet, ők gyengébben tudnak alkalmazkodni.

Fokozottabb figyelmet igényelnek, gyógyszerelésük is egyéni mérlegelést kíván. Számukra nem elég az évenkénti vizsgálat, rendszeres gondozásra szorulnak, hogy az éppen aktuális állapotukhoz lehessen igazítani kezelésüket.

Dr. Gellér László szerint a téli időjárásban nagyon fontos, hogy védekezzünk a hideg ellen. Az egészséges emberek többsége jól tolerálja ezt a folyamatot, ám ugyanez szívrohamot válthat ki azoknál, akiknek a szívkoszorúerei a plakkok, lerakódások miatt beszűkültek.

Szervezetünk alkalmazkodóképességét javíthatjuk rendszeres testmozgással, egészséges táplálkozással. Minél több időt töltsünk kint a szabadban, a legjobb, ha minden nap kimegyünk legalább egy órára, függetlenül az időjárástól. Nem kell félni a hidegtől, a csapadéktól, immunrendszerünk erősödik a szabad levegőn töltött időben.

Fontos a D-vitamin pótlása is, éghajlatunkon a lakosság több mint 90 százaléka D-vitamin-hiányban szenved az év végére. Ne felejtsük el, hogy ilyenkor a legnagyobb hőleadás területe a fej, illetve a végtagok. Viseljünk sapkát, kesztyűt, megfelelő béléssel rendelkező lábbelit. Nem is gondolnánk, hogy ezekkel a ruhadarabokkal szívünk munkáját segítjük.

„Amennyiben valaki azt tapasztalja, hogy a hideg idő beálltával, kinti munkavégzés közben, vagy éppen sportoláskor teljesítőképessége csökken, mellkasában furcsa nyomást észlel, forduljon orvoshoz, mert ez jelezhet koszorúér betegséget” – hívta fel a figyelmet dr. Gellér László.

Mire érdemes télen fokozottan odafigyelniük a szívbetegeknek?

Annak érdekében, hogy védjük a szívünk egészségét, érdemes néhány alapszabályt betartanunk:
• Akinek beteg a szíve, hosszabb ideig ne tartózkodjon a hidegben. Főleg az idős embereknél kell erre odafigyelni, akik esetleg már nem észlelik a testhőmérsékletük csökkenését. Ilyenkor ugyanis reflexes úton szűkülnek az erek, amely akár anginás mellkasi fájdalmat provokálhat, esetleg szívinfarktus lehet a következménye.
• A szívbetegek hidegben lehetőleg ne végezzenek megterhelő fizikai aktivitást. Kerülni kell a megerőltető sportokat, de bízzuk másra a hólapátolást is.
• Ha a szabadban szeretnénk mozogni, inkább a könnyedebb mozgásformákat válasszuk, amely nem emeli meg a pulzusunkat. Megfelelő lehet egy könnyű séta, a lassú kocogás, vagy egy kellemes kirándulás.