Budapesti termálfürdő, ami 20 évig épült

• Letették a fürdő alapkövét, majd tíz év múlva kezdték el az építését, de hamar leálltak vele.

• Nagyon nehezen indult a Paskál Fürdő története.

• Mi köze a fürdő nevének Blaise Pascal francia matematikushoz?

A budapesti Paskál Fürdő fedett részlegét 2016-ban adták át, a létesítmény azóta egész évben működik. Ez a jól sikerült fürdőfejlesztések közé tartozik, hiszen az előre kalkulált vendégszámnál sokkal többen keresik fel a zuglói termálfürdőt. Valószínűleg előbb-utóbb időszerű lesz a fürdő további bővítése is, hiszen láthatóan lenne rá igény a vendégek részéről.

Egyébként amennyiben megvalósultak volna az 50 évvel ezelőtti eredeti tervek, akkor nem jelentene problémát a fürdő mérete, ugyanis akkoriban egy gigantikus fürdő- és szállodafejlesztést képzeltek el erre a területre. Azonban nemcsak ez nem jött létre, hanem hosszú ideig a Paskál Fürdő megépítése is kérdéses volt.

A fürdő mostani területén 1965-ben találtak 70 Celsius-fokos termálvizet. Egy 1967-ből származó MTI hír szerint két évvel később már egészen konkrét tervek voltak a fürdőkomplexum – vagy akkori szóhasználattal élve: fürdőkombinát – kialakításáról.

Az első építési ütemben a strandfürdőt és melléklétesítményeit, a második ütemben a gyógyfürdőt és az ivócsarnokot, a harmadikban a motelt és a fedett uszodát kell felépíteni. A negyedik ütemben bővítik majd a strandfürdőt és utoljára kerül sor a sportszálló átadására.

Akkori áron 360 millió forintos építési költséggel kalkuláltak, ami hatalmas összegnek számított. Talán ez is volt a baj, a túl nagy volumenű építkezés valahogy nehezen akart elkezdődni. Bár tekinthetjük a hivatalos alapkőletételt – 1969. március 21. – a fürdőépítés kezdetének, csak az volt a baj, hogy ezt tényleges munkák nem követték.

A korabeli sajtóhírek szerint a Paskál Fürdő építésének a csúszását eleinte azzal indokolták, hogy nem vállalta egyik építőipari vállalat sem a munkát, máskor pedig az anyagi források hiányát emlegették.

Ettől függetlenül nagyjából évente felröppent a hír, hogy most aztán már tényleg nekiveselkednek a fürdő felépítésének. A Népszava egyik korabeli cikke szerint 1976-ban is volt egy ilyen időszak:

A feltörő kénes, ásványi sókban gazdag víz – a vizsgálatok alapján – azt jelezte, jól lehetne hasznosítani a mozgásszervi betegek gyógyítására. Akkoriban az újságok, a rádió sűrűn foglalkozott a szenzációs felfedezéssel. Aztán pénzügyi, majd más egyéb okok miatt, lassan lekerült a napirendről a Paskál Fürdő ügye.
– De nem itt a kerületben – mondja Szávó Béla tanácselnök. – A tanácstagi beszámolókon évekig két örökzöld téma biztosan szóba került: mikor költözik el a vásár a Városligetből, és mikor kezdődik meg a Paskál Fürdő építése. Nos, az első megoldódott – 1973-ban döntöttek, hogy Kőbányára költözik a BNV. S most már lassan a másik témának is búcsút mondunk, mert a megvalósulás küszöbén áll a Paskál Fürdő is. A főváros nemrégiben elfogadott, ötödik ötéves tervében szerepel.

A tanácselnök optimizmusa nem volt alaptalan, ugyanis 1978-ban tényleg nekiláttak a termálfürdő területének rendezéséhez és alapozási munkák is kezdődtek. Viszont 1979-ben anyagi okokból leállították az építkezést.

A Fővárosi Tanács 1986-ban jelentette be, hogy még abban az évtizedben tényleg felépítik a Paskált. Igaz, a hírek ekkor már nem hatalmas fürdőkomplexumról, hanem szimpla strandfürdőről szóltak. A sajtó akkoriban már kissé szkeptikusan fogadta a bejelentést, az előzmények fényében nem is indokolatlanul.

A szezonálisan üzemelő strand átadását 1988-ra ígérték, amiből végül 1989 nyara lett. Azaz húsz év telt el az alapkő letétele után. Akkoriban nagy szó volt a fürdő megnyitása, hiszen bő 40 éve nem volt rá példa, hogy strandot nyitottak volna Budapesten. A Paskált megelőzően ugyanis 1948-ban adták át a Szabadság Strandfürdőt, amit később Dagály fürdőnek kereszteltek át.

A Nemzeti Audiovizuális Archívumban fellelhető egy híradófelvétel a Paskál megnyitásáról. (A hangminőség sajnos nem túl jó).

Ezt ide kattintva tudja megnézni.

Az 1960-as évek vége és fürdő megnyitása közötti időszakban a sajtó rendszeresen „Pascal fürdő” néven emlegette a Paskált. Ez valószínűleg abból ered, hogy a Paskál szót valamelyik újságíró félrehallhatta és ezt később mások is átvették tőle. A fürdő elnevezésének ugyanis semmi köze Blaise Pascalhoz, a francia matematikushoz.

Annál több köze van Paschgall Györgyhöz, aki a Rákos-patak partján vízimalmot épített. Később az ő nevét egyszerűsítette a közbeszéd és Paskál néven kezdték emlegetni a malmot. A termálvizet az egykori Paskál-malom közelében találták 1965-ben, ezért a tervezett termálfürdőt is Paskálnak hívták. A vízimalom egyébként már a 60-as években sem üzemelt, még az első világháború előtt reszelőgyárrá alakították át.

A névvel kapcsolatos bizonytalanságoknak végül a fürdő megnyitása vetett véget, ugyanis egyértelművé vált, hogy ez bizony Paskál és nem Pascal.