• Az egri kórházban ízületi, valamint emésztési problémák esetén is vizsgálták az egerszalóki víz hatását.

  • Ez alapján a termálvíz hamar gyógyvíz minősítést kapott.

A termálforráshoz járók tapasztalatai akkor már évtizedek óta arról szóltak, hogy gyógyhatása van az Egerszalókon feltörő termálvíznek, de hivatalosan 1992-ben igazolták a víz kedvező tulajdonságait. Erre az információra egy régi MTI hírben bukkantunk, amit még 1993 első napjaiban adott ki a hírügynökség.

Akkor még nagyon messze voltunk attól, hogy fürdő épüljön Egerszalókon, a  korabeli hír szerint még a kesze-kusza tulajdonviszonyokat rendezgette a helyi és a megyei önkormányzat, valamint az erdőgazdaság. Mindenesetre a tervek már akkor arról szóltak, hogy a romantikus vadfürdőzéses megoldás helyett hagyományos kiépített fürdő működjön a településen.

Az egerszalóki  víz gyógyhatását egyébként az egri kórházban vizsgálták. Külsőleg ízületi bántalmak és csontsérülések esetén bizonyult kedvező hatásúnak. Belsőleg pedig emésztési problémák kezelésére is alkalmasnak találták.

Egerszalók fürdő régenÉrdemes elolvasni a teljes korabeli MTI hírt:

Egerszalóki hévízfürdő-tervek 1993. január 9. – Gyógyüdülő centrum épülhetne a Heves megyei Egerszalókon, ahol egy forrás szertefolyó meleg vizében a téli napokon is 40-50 ember fürdőzik.

Az itt feltörő csaknem 70 Celsius-fokos vízre még 1961-ben leltek az olajkutatók egy próbafúrás során. Annak idején – felismerve a víz áldásos gyógyhatását – a helybéliek kis gödröket, tocsogókat ástak a víz útjába; ezeket azóta a kiváló só és mész fehér béléssel vonta be.

Az akkor tulajdonos, a Vörös Csillag TSZ pedig egy mindössze hat méter átmérőjű aprócska medencét épített, a tisztításról, bővítéséről azonban nem tudott gondoskodni. Így a KÖJÁL nem tartotta alkalmasnak a „létesítményt” a fürdő célú használatra. Nemcsak a költségesnek ígérkező építkezés maradt el, hanem még az öltözőnek használt fabódékat, a kerítéseket is lebontották.

Időközben az a 42 hektáros terület, amelyen a hőforrás is található, tulajdon- és kezelői joga gazdát cserélt, s bár fürdő nem épült, az utolsó kezelő, a Mátrai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság parkerdőt telepített a leendő beruházás szép környezetének megteremtése érdekében.

Újabb fejezet a történetben, hogy az egerszalóki önkormányzat kérésére az Országos Közegészségügyi Intézet megvizsgálta a víz összetételét, s kiderült: a feltörő víz a kalcium-karbonátos hévizek közé sorolható.

Terápiás kísérleteket is végeztek: az egri Reuma Kórházban, sikeresen kezeltek a vízzel ízületi bántalmakat és csontsérüléseket. Lehűtve ivókúrára is alkalmazták, elsősorban emésztési problémáknál. Így 1992. májusában a vizsgálatok összegzését követően a Népjóléti Minisztérium gyógyvízzé minősítette a hőforrás vizét.

Ezek után elindult a tárgyalás az érintett felek – az egerszalóki, az egri, a megyei önkormányzatok és az erdőgazdaság – között, s osztatlan közös tulajdont hoztak létre, amelyről a napokban írták alá a megállapodást. A tervek szerint az együttműködők gazdasági társaságot alakítanak, s pályázatot írnak ki a hőforrás leggazdaságosabb és legcélszerűbb kihasználására. A tanulmányokról még az idén döntenek is.

(MTI-Archívum)

S ha már nosztalgiázunk, itt találnak egy videót, amit a Nemzeti Audiovizuális Archívum őrzött meg Egerszalókról. A felvétel 1993 nyarán készült.

 Ide kattintva pedig egy jó minőségű fotót is talál az akkori időszakból.