-
Kétmilliárd forintból építhetik újjá a páratlan panorámájáról ismert visegrádi termálfürdőt.
-
Vannak azért még kérdőjelek azzal kapcsolatban, hogy miként fog ez a gyakorlatban megvalósulni.
Tegnapi MTI hír volt, hogy állami forrásból a következő években számos turisztikai fejlesztést fognak finanszírozni a Dunakanyarban. A térségben 35 különböző fejlesztésre összességében 69 milliárd forintot fordítanak. Ennek része a visegrádi Lepence strandfürdő újjáépítése, amire 2 milliárd forintot szánnak.
Visegrádon 1971-ben fúrtak egy 1300 méter mély termálkutat, s erre alapozva 1977-ben nyitották meg a páratlan panorámájáról ismert fürdőt. A népszerű, három medencével rendelkező strand 30 éven át működött, majd 2007-ben a leromlott állaga miatt bezárták.
A terület tulajdonosi háttere sem könnyítette meg a strandfürdő újranyitását. A termálkutat hosszú évek pereskedése után megszerezte a visegrádi önkormányzat. Maga az egykori termálfürdő területe viszont egy céghez került, ami csődbe jutott, s a tartozásai fejében a CIB Banké lett a terület. Az elmúlt években a bank ingatlanait kezelő Recovery Zrt. próbált új tulajdonost keresni a strandfürdőnek, nem sok sikerrel.
Az egykori strandot 643 millió forintért hirdették meg, de ahogy a fotókon is látszódott, az évek során teljesen lepusztult minden, ráadásul termálkút sem tartozott a területhez.
A Lepence strandfürdő jövőjével kapcsolatban egyelőre azért még vannak kérdőjelek. Részleteket még nem tudni arról, hogy mikor, milyen ütemezésben tervezik az újjáépítés megvalósítását.
Érdekes kérdés az is, hogy az egykori strandfürdő most éppen kinek a tulajdonában van. A közelmúltban ugyanis egy „eladva” plecsni került a terület hirdetése mellé a Recovery honlapján.
Tavasszal még nem lehetett tudni, hogy lesz erre állami forrás, de az önkormányzat előrelátó módon már készíttetett egy tanulmányt arról, hogy milyen lehetőségek lennének a Lepence strand újbóli megnyitására.
A szakértők három lehetséges irányt vázoltak fel:
Kizárólag nyáron működő strandfürdőként üzemeltetik, így 1,8 milliárd forintba kerülne az újjáépítés.
Télen-nyáron üzemeltetik, kialakítanak egy fedett részleget is, valamint egy 50 férőhelyes apartmanházat. Ez a legdrágább verzió, 3,2 milliárd forintba kerülne.
A harmadik variáció pedig az, hogy egész évben működtetik, de szálláshelyet nem építenek. Ennek a költsége az 1-es és a 2-es pont közé esik: 2,46 milliárd forinttal kalkuláltak.
Konklúzióként azt állapították meg, hogy az 1-es pont, azaz a szezonális üzemeltetés üzletileg nem lenne túl előnyös. Éves szinten 60 millió forintot kellene fordítani az önkormányzatnak a strandfürdő működésére még a bevételeken felül is.
A másik két pont esetén már el tudná magát tartani a fürdő. Ugyanakkor ezek sem hoznának akkora bevételt, ami megtermelné a strandépítés költségét.
Mindezek miatt leginkább célzott állami támogatás megszerzésében reménykedtek a tanulmány készítői, piaci alapon ugyanis nem lenne rentábilis az újjáépítés. S végül ezt meg is fogják kapni a fürdő felújításához. Azt azonban nem tudni, hogy az állami forrásból a fenti három lehetőség közül melyiket fogják megvalósítani.
RSS