Az enyészeté lett a lepencevölgyi strandfürdő

• Lassan tíz éve, hogy zárva van az egykor oly népszerű visegrádi strandfürdő.

• A területet 643 millió forintért árulja a tulajdonosa.

Nemrég írtunk arról, hogy a CIB Bank által visszavett ingatlanokat kezelő Recovery Zrt. egy termálfürdőt és két termálhotelt is eladásra kínál. Ugyanebben a Recovery-féle adatbázisban találtuk meg az egykori lepencevölgyi strandot is, ami a képek tanúsága szerint mostanra meglehetősen lepusztult. S tegyük hozzá: ezek nem friss képek, tehát a jelenlegi helyzet talán még rosszabb is lehet.

A páratlan panorámájáról ismert egykori strandfürdőt 643 millió forintért hirdetik. Az eladást nehezítheti, hogy termálkút a telekhez nem tartozik. A kút ugyanis az önkormányzat tulajdonában van.

A Lepence-völgyi hévízkutat 1971-ben dr. Dobos Irma a Vízkutató és Fúró Vállalat főgeológusa tervezte, amelynek talpmélysége 1301,7 méter. A 39 Celsius-fokos termálvízre alapozva 1977-ben építettek egy teraszos kialakítású strandfürdőt. Apró érdekesség, hogy a fürdő úgynevezett héjszerkezetének terve Zsuffa András építészmérnök nevéhez fűződik, aki a miskolctapolcai Barlangfürdő kagylószerű épületét is tervezte. A strandon három medence működött, amelyből kettőt termálvízzel töltöttek fel.

Az egykori lepencei strand szomorú történetéről tavaly nyáron írt egy hosszú cikket a Magyar Nemzet. A visegrádi önkormányzat és egy Kft. pereskedésével tarkított sztori kárvallottja a fürdő lett, miután a tulajdonosa ellen 2010-ben csődeljárás indult. (Így került végül a bankhoz, majd a bank ingatlankezelőjéhez a telek). A strandfürdő működését ez már nem érintette, ugyanis 2007-ben bezárták.

A szomszédos termálkutat végül sikerült visszaszereznie a visegrádi önkormányzatnak, s jelenleg a kút vizét a közeli termálhotel és a helyi kórház használja. Nyilván ha valaki megvásárolná a régi strandfürdőt és újra üzemeltetni szeretné, akkor a vízellátása biztosítható lenne a kút révén.

Adná magát az, hogy Visegrád vegye meg a lepencei strandot, de a Magyar Nemzet cikke szerint erre kevés az esély. S meglehetősen pesszimista megállapítással zárul a cikk: „az állami segítség, az unióból érkező pályázati pénzek nélkül az egykori fürdő helyén még évekig a parlagfű fog virágozni csupán”.