-
A Király Fürdő építését az indokolta, hogy Buda ostroma alatt is lehessen hol fürdeni.
-
A fürdőnek több neve is volt a fennállásának 450 éve alatt.
-
Saját termálforrással soha nem rendelkezett.
-
Érdekességek a Király Fürdőről.
Budapesten a Fő utcában található török kori Király Fürdő idén ünnepli a megnyitásának a 450. évfordulóját. Ebből az alkalomból egy hétig a legkülönfélébb programok lesznek a fürdőben, ezekről ide kattintva olvashat további részleteket.
Eléggé komoly fürdőfelújítási projektbe fogott a közelmúltban a Királyt is működtető Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. Már csak ezért is felvetődik, hogy a Király Fürdő esetén vannak-e ezzel kapcsolatos terveik. A társaság vezérigazgatója még egy áprilisi interjúban említette ezt a termálfürdőjüket is. Mint elmondta a Király Fürdő felújításra szorul és tárgyalnak arról, hogy ehhez valahonnan pénzt szerezzenek. Még az is felmerült, hogy törökországi forrásokból teremtsék elő a szükséges összeget. Amennyiben nem tudnak erre külön támogatást szerezni, akkor leghamarabb 2019-ben tudnak nekifogni a Király Fürdő felújításának.
Összegyűjtöttünk négy érdekességet a jubiláló gyógyfürdőről.
1. A fürdő építése Arszlán pasa ötlete volt, aki ezt azzal indokolta, hogy ostrom idején a városfalon belül is legyen elérhető termálfürdő. A fürdő építését végül Szokoli Musztafa pasa fejezte be.
2. A Király Fürdőnek soha nem volt saját forrása, mindig is a mai Lukács Fürdő területéről biztosították a vízellátását, s ez így van a jelenleg is. Apró érdekesség, hogy Budapesten ez volt a legelső olyan fürdő, amely nem közvetlenül egy termálvizes forrásra épült, s a kezdeti időkben a vizet egy cserépből épített csővezetéken vezették a fürdőbe.
3. Nem mindig volt Király a Király, az idők folyamán egészen változatos nevekkel illették. A legelső feljegyzésekben „Tachtali”, azaz „Deszkafürdő” néven szerepelt. Evlia Cselebi, török utazó leírása szerint „Kakas kapu fürdő” volt a neve. A Buda visszafoglalása utáni időszakban egy ideig Sprenger Bad néven működött a termálfürdő, akkoriban ugyanis a Sprenger család működtette a létesítményt. 1796-ban került a Kőnig család birtokába a fürdő, s innen származik a jelenleg is ismert Király elnevezés.
4. A fürdő ma is meglévő klasszicista épületét 1827-ben építették Schmidt Mátyás tervei alapján. Az épület a második világháborúban komolyan megrongálódott, a Király Fürdő helyreállítását csak 1959-re fejezték be.