• Megritkítják a gyógytó körül a nem őshonos növényeket és vízi állatokat.

  • Tanösvényt alakítanak ki és fejlesztik a Hévízi-csatornát is.

A Hévízi-tó körüli leromlott állapotú erdő- és gyepterületek rekonstrukciója, a nem honos fajok eltávolítása érdekében átfogó tóvédelmi program indul Hévízen és környezetében, közel 662 millió forintos keretösszegből – jelentették be kedden, Hévízen.

Az uniós támogatás révén megvalósuló program gazdája a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNPI), konzorciumi partnerként pedig részt vesz benne a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház, Hévíz önkormányzata, valamint a Hévízi-tó és Felszín Alatti Vízgyűjtő Területének Környezetvédelmi Alapítvány.

 

Hévíz Tófürdő gyógytó

Puskás Zoltán, a BFNPI igazgatója a részletekről szólva elmondta: a tó mintegy 60 hektáros környezetével együtt természetvédelmi terület, de a mostani program nem kizárólag a tómedret érinti, hanem sokkal inkább a környezetét, ami a Keszthelyi-hegységtől a Kis-Balatonig húzódó ökológiai egység része.

A világ legnagyobb, biológiailag is aktív, természetes tőzegmedrű termáltaván és környezetében a 2020-ig tartó program keretében gyéríteni fogják a nem honos fákat és lágyszárú növényeket, – mint a bálványfa, az aranyvessző, a piros tóalma vagy az egyiptomi kéktündérrózsa – mert ezek betelepített vagy invazív fajok.

Ugyancsak ritkítani kívánják az olyan betelepített vízi állatok egyedeit, mint az ezüstkárász vagy a márványrák, amelyek ázsiai, afrikai élőhelyekre jellemzőek, de nem a Hévízi-tóra.

A Hévíz-Keszthelyi-láp gyepterületeinek rekonstrukcióját is megvalósítják Hévíz, Sármellék és Alsópáhok területén, de ingatlanvásárlás révén egy magánterületet is természetvédelmi kezelésbe vonnak.

Felújítják a tó vízszintjét szabályozó zsilipeket, illetve mintegy tíz kilométer hosszan új tanösvényeket alakítanak ki a helyi természet és az élővilág bemutatására.

A fürdőkórház területén lombkorona-figyelő állomást létesítenek, a Hévízi-csatornánál pedig a vízi túrákhoz szükséges infrastruktúrát is kialakítanak – sorolta a nemzeti park igazgatója.

Kvarda Attila, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a kórház hosszú évek óta működteti azt a monitoringrendszert, amely folyamatosan nyomon követi nem csak a tó, de a figyelőkutak vízminőségét is.

A tó védelme szempontjából az előrelépéshez azonban szükséges a mostani fejlesztés, a közvetlen és a távolabbi környezet rehabilitációja.

Fotó: Pelsőczy Csaba / Földművelésügyi Minisztérium