• A szauna és a gőzfürdő egészen más úton éri el tulajdonképpen ugyanazt a hatást.

  • Mindkettőnél a meleg és a hideg hőingerek váltakozásának van kulcsszerepe.

Ma már ritkaságnak számít, hogy egy termálfürdőben ne legyen legalább egy – tipikusan finn – szauna. Egyre több fürdőben azonban már külön szaunacentrumokat is kialakítanak, ahol a különféle szaunafajták mellett gőzkamra, vagy más néven gőzkabin is található.

Érdekes ez a szauna-gőzkamra páros, hiszen a hatásuk végső soron nagyon hasonló, azonban ezt egészen másként érik el. A fő különbséget a hőfok és a páratartalom jelenti.

A gőzkamrában, gőzfürdőben a hőmérséklet 45-55 Celsius fok körül alakul, a levegő relatív páratartalma pedig 80-90 százalék. Sokatmondó, hogy a szaunát régebben „száraz gőz” néven is emlegették. Ebből következően a szaunában a relatív páratartalom csak 30 százalék körül alakul, viszont jóval melegebb a hőmérséklet, mint a gőzkamrában.

Mindkettőnél fontos szerep jut a meleg és a hideg ingerek váltakozásának. Ezért is kell 15-20 perc után kijönni, lehűlni, esetleg lezuhanyozni, vagy merülőfürdőt venni. Mind a gőzfürdő, mind a szauna nagyon jól edzi az érrendszert, lazítja az izmokat, javítja az állóképességet, a kondíciót. Sokan tapasztalják a stresszcsökkentő, nyugtató hatását, de a rendszeres gőzfürdőzés és szaunázás a bőrt is szebbé teszi.

szauna szaunázásA kettő közötti választás tulajdonképpen ízlés kérdése, illetve azért a hozzáférhetőség is más, hiszen a gőzfürdő nem annyira elterjedt, mint a szauna. Vannak, akik a száraz meleget jobban bírják, másoknak a gőzkabinok trópusi kánikulát idéző párásabb levegője jön be jobban. Talán csak az asztmásoknak szokták inkább a gőzkamrát javasolni a szárazabb levegőjű szauna helyett. Meglévő komolyabb betegség esetén (pláne, ha az szív- és érrendszeri) nem árt azért orvossal konzultálni a rendszeres szaunázás, gőzfürdőzés megkezdése előtt.