• Kitisztítják Tatán Közép-Európa legnagyobb vízhozamú langyos vizű forrástavát.

  • A beton helyett fövenyes partot alakítanak ki és gyepszőnyeget is lefektetnek.

A tatai önkormányzat már régóta tervezte, hogy a Fényes Fürdőhöz tartozó katonai medencét, vagy más néven Grófi-tavat felújítsa. A tó vízminőségével nincsen probléma, viszont egyrészt a tó körüli betonszegély nem valami esztétikus (ezért is néz ki medencének, pedig valójában egy tóról van szó), másrészt a tó medrében van egy agyagpaplan, amit ki kell emelni.

Ugyanis 1973-ban a tatabányai szénbányászat megnövekedett vízkivételétől elapadtak a tó forrásai, ezért a vízbázis védelme miatt egy vastag agyagréteggel fedték le a medrét. Miután megszűnt a bányászat, szépen lassan újra erőre kaptak a korábbi források, amelyek ma már hatalmas mennyiségű, – napi 15 millió liter – 20-22 Celsius-fokos karsztvizet adnak.

“A tó hosszú távú működtetéséhez elengedhetetlen a korábban lerakott agyag eltávolítása, valamint a beton létesítmények helyett egy új partfal kialakítása, ami a fürdőzőknek is vonzóbb, valamint a tó öntisztuló képességét is fokozza” – nyilatkozta Michl József, tatai polgármester az MTI-nek.

Tata Grófi-tóA teljes projekt költsége 50 millió forint, a pénzt az önkormányzat a saját költségvetéséből teremti elő, a munkálatokra közbeszerzési pályázatot írnak ki. A tervek szerint ősszel kezdik el a munkálatokat. A beton helyett fövenyes partot alakítanak ki és gyepszőnyeget is lefektetnek.

Érdekes a tó kettős elnevezése (grófi és katonai). A Grófi-tó névre két magyarázat is létezik. Az egyik szerint Esterházy grófné használta fürdésre. A másik szerint hajdanában ez a legtisztább vizű tó volt a grófoknak fenntartva, a lejjebb lévő tavat használhatták a nemesek, egy harmadikat pedig a polgárok. A katonai név eredete pedig az, hogy régebben a tatai laktanya honvédjainak volt fenntartva ez a medencének kinéző tó.

A tavat három évvel ezelőtt nyitották meg újra a látogatók előtt. Akkor erről a Tatabányai Tv is beszámolt, amit itt tekinthetnek meg:

Hajdanában a Hévízi-tó vízhozamát is megviselte a bányászat. Az erről szóló korábbi cikkünket ide kattintva olvashatja.