• Az 1900-as évek elején a Hévízi-lefolyó áteresztőképességét biztosították a bivalyok segítségével.

  • A mostani munkákkal a kártékony fajokat távolítják el a Hévízi-tó felesleges vizét elvezető csatornából.

„A bivalynak a víz iránt tanúsított nagy barátságát felhasználják arra, hogy vele a Hévíz nevű meleg gyógyfürdőt megtiprassák. A Hévízben ugyanis sok a korpa, az elkorhadt növényi rész. Ez oly nagy mennyiségben gyűl össze, hogy a víz lefolyását akadályozza. Ezért a balatonkeresztúri bivalycsordát minden nyáron felhajtják a Hévízre. A bivalyok szívesen merülnek a jó meleg vízbe, a tavat széltében-hosszában megúszkálják, azután pedig leúsznak a Hévizet levezető, s a Balatonba folyó csatornába. A parton a bivalyosok hosszú ostorral nógatják őket. A víz korpája meglazul, s a tó vize így szaporábban folyik lefelé.”

A fentieket Malonyai Dezső jegyezte fel a Balaton-környéki pásztornép szokásairól szóló írásában, még az 1900-as évek elején. Most, ha nem is bivalyokkal, hanem gépi- és kézierővel, de újra elkezdődött a Hévízi-csatorna megtisztítása.

Erre a Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programjának keretén belül, egy uniós támogatás révén nyílt mód. Ennek egy részét képezi a csatornán megkezdett gyérítés, ami a Hévízi-tó kifolyóján található zsiliptől a 76. számú közlekedési útig terjed, közel 10 kilométer hosszúságban.

Azokon a szakaszokon, ahol nincs, vagy kis mértékben fordulnak elő védett vagy védendő növények, és azok kikerülhetőek, a gyérítés gépi eszközökkel történik, külsős vállalkozó bevonásával. Vannak azonban olyan szakaszok, ahol nagy kiterjedésben vannak jelen védett, vagy védendő fajok, ezeken a részeken a gyérítést a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai végzik kézi eszközökkel.

A kézi tisztításról egy érdekes tudósítást közölt a Hévízi Televízió, amit lejjebb görgetve meg is nézhetnek. Ebből azért látszik, hogy meglehetősen nehéz fizikai munkáról van szó, hiszen az iszapos vízben mellig süllyedve dolgoznak a nemzeti park munkatársai. Látható, ahogy eltávolítják az invázióra hajlamos tündérrózsákat, hogy ezzel védjék a nílusi fehér tündérrózsa és az indiai vörös tündérrózsa életterét.

Ezek munkák azért is fontosak, mert a csatorna vize a Kis-Balaton közvetítésével a Balatonba is eljut, ezért a legnagyobb tavunk vízvédelme szempontjából is nagy jelentősége van az idegenhonos fajok kiszűrésének.

Szóba kerül az említett bivalyos tapostatás is, de annak a célja a csatorna áteresztőképességének a biztosítása volt és nem vízvédelmi okokból végezték. A mostanihoz hasonló munkát eddig a Hévízi-csatornán még soha nem folytattak. Miután egyszerre nem lehet eltávolítani az összes invazív fajt, ezért jövőre a téli időszakban megismétlik a csatorna tisztítását.