-
Hamarosan egyes termálfürdők medencéiben nem gyógyvízzel, hanem gyógyhatású vízzel találkozhatunk.
-
Ez megkülönböztetés alapvetően a medencék technológiájával függ össze, az új kormányrendelet ugyanis igyekszik a takarékosabb vízgazdálkodás és a szűrő-forgató rendszerű medencék használata felé terelni a fürdőket.
Néhány napja írtunk arról, hogy változik a termál- és élményfürdőkre vonatkozó szabályozás. Ennek az egyik érdekessége, hogy a természetes gyógytényezőkről szóló kormányrendelet bevezet egy új fogalmat, a gyógyhatású vizet, ami nem azonos a gyógyvízzel.
A gyógyhatású víz és gyógyvíz közötti különbségtétel alapvetően a gyógymedencék technológiájára vezethető vissza. Sok olvasónk biztosan emlékszik arra, hogy 2020 tavaszán, az első járványhullám végén ugyan megnyithattak a fürdők, de ez akkor egy kicsit felemásra sikerült. Ugyanis csak a szűrő-forgató rendszerű medencéket lehetett beüzemelni, a fertőtlenítő eljárást nem alkalmazó, töltő-ürítő rendszerrel üzemelő gyógyvizes medencéket nem. Emiatt akkor sok gyógyvizes fürdő nem is tudott egyből nyitni, vagy csak részlegesen – gyógymedencék nélkül – várták a vendégeket.
Az új kormányrendelet érezhetően abba az irányba igyekszik terelni a fürdőket, hogy a gyógymedencéket is szűrő-forgató rendszerrel és ne – a vízigényesebb – töltő-ürítő megoldással üzemeltessék.
Így például, ha egy fürdő továbbra is töltő-ürítő rendszerű medencét akar használni, akkor a kormányhivataltól felmentést kell kérnie a szűrő-forgató berendezés létesítése alól. Ezt az engedélyt 5 évre adják meg, de csak abban az esetben, ha a szűrő-forgató üzemeltetés a víz gyógyhatását igazoltan károsítaná, és a mikrobiológiai vízminőség azért más módszerrel biztosítható.
Új medence létesítése esetén pedig a vízforgatás lehetőségét biztosító rendszer helyét ki kell alakítani, függetlenül attól, hogy a vízforgatás alól a tulajdonos, üzemeltető vagy fenntartó rendelkezik-e felmentéssel.
A kérdésünkre a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) azt a választ adta, hogy az eddigi szabályozás szerint is minden medencét szűrő-forgatóval kellett ellátni, illetve bármilyen felújítás, átalakítás alkalmával a medencéket vízforgatásra átalakítani. Ez alól adhatott felmentést Budapest Főváros Kormányhivatala, amennyiben az Országos Vízügyi Hatóság igazolta, hogy elegendő gyógyvíz áll rendelkezésre a töltő-ürítő üzemmódban a megfelelő pótvíz és vízcsere biztosítására. Valamint ha igazolható volt, hogy a vízforgatás a gyógyvíz gyógyászati szempontból értékes, biológiailag aktív komponenseit károsítaná, illetve nem áll rendelkezésre olyan technológia, amivel forgatható lenne.
„Azonban valóban általánossá vált az a gyakorlat, hogy a minősített gyógyvízzel töltött medencék szinte automatikusan megkapták a forgatás alóli felmentést, amennyiben a megfelelő vízmennyiség rendelkezésre állt” – tudtuk meg az NNGYK-tól, akik szerint azonban ez a gyakorlat fenntarthatósági szempontból sem folytatható.
A gyógyvízkészleteknél már sok helyen hiányzik a visszapótlás, illetve arra is van példa, hogy a túlzott kitermelés miatt az összetétel jelentősen megváltozott. A környezetbe kibocsátott használt gyógyvizek nagy terhelést jelentenek a természetes vízi élőhelyeknek. A közegészségügyi szempontok ugyancsak a vízkezelés mellett szólnak, amennyiben ez a gyógyhatás károsodása nélkül megvalósítható.
„Míg vízforgatást a gyógymedencékben általában nem alkalmaznak, általános gyakorlat, hogy a gyógyvizeket hideg kútvízzel, vagy csapvízzel keverik, akár 30-40 százalékos arányban is, hűtési célból. Mivel ez a megoldás igen jelentősen megváltoztatja a víz összetételét, a korábbi szabályozás erre semmilyen formában nem adott lehetőséget” – tették hozzá.
Az új szabályozás rugalmasabb megközelítést alkalmaz az NNGYK szerint: továbbra is van lehetőség gyógyvizes medencék forgatás és fertőtlenítés nélküli üzemeltetésre, amennyiben ehhez a Budapest Főváros Kormányhivatala hozzájárul, és a megfelelő vízminőség így is biztosítható. Gyógyvizek keverése más vizekkel továbbra sem megengedett, ugyanakkor szélesebb tere nyílik a különböző vízkezeléseknek, akár a keverésnek, akár a vízforgatásnak legális módon. Az így kezelt vizek – amennyiben a gyógyhatás továbbra is igazolható – gyógyhatású víznek minősülnek.
Mi tehát a gyógyvíz?
A gyógyvíz olyan természetes ásványvíz, amelynek bizonyított gyógyhatása van. A gyógyvíz fürdővízkénti felhasználásánál a vízkezelési technológia megválasztásánál olyan eljárást kell alkalmazni, amely a víz biológiailag aktív alkotórészeit a legkevésbé károsítja. A gyógyvíz nem keverhető más forrásból származó vízzel a fürdési hőmérséklet beállítása miatt, vagy egyéb célból.
Mi a gyógyhatású víz?
A természetes gyógytényezőkről szóló kormányrendelet alapján elismert természetes ásványvízből, hőmérséklet-beállítás céljából legfeljebb 30 százalékban egyéb vízzel való keverés, vagy vízkezelés során előállított víz, amelynek összetétele kielégíti a természetes ásványvízzé történő minősítés kritériumait és igazolt gyógyhatással rendelkezik. Fontos különbség a gyógyvíz és a gyógyhatású víz között, hogy az utóbbi csak külsőleg, fürdési céllal alkalmazható.
Illusztráció: gyógymedencék Igalon és Nádudvaron
RSS