Termálfürdős belépők átlagára: meglepő változást hozott ez az év

• Amióta figyeljük a fürdőbelépők átlagárának a változását, azóta még nem mértünk akkora mértékű változást, mint idén.

• Egy évvel alatt közel 20, tíz év távlatában közel 90 százalékkal nőtt az átlagár.

2012 óta, azaz immár tíz esztendeje minden nyáron összesítjük a hazai termálfürdők belépőjegyeinek az árát. Az összes termálfürdő jegyárából pedig megkapjuk az adott szezon átlagos belépőárát. Ebben az átlagban a legnagyobb fürdőkomplexumoktól kezdve a legkisebb, szezonális termálstrandokig bezárólag mindegyik termálfürdőt szerepel. Ez alapján idén nyáron az átlagos jegyár 3183 forintot tett ki.

Önmagában ez az átlagár nem sokat mond, ami miatt viszont érdekes, hogy a korábbi évek adataival összevetve látható az árak változásának a trendje. Ezt lejjebb görgetve a táblázatunkban éves összevetésben is megnézhetik.

Amit fontos tisztázni, hogy minden évben ugyanazt a módszer választottuk a jegyárak összesítésénél. Azaz minden fürdőnél a nyári szezonban érvényes, egész napos felnőtt belépők árát vettük figyelembe (a budai Veli bej fürdőben csak 3 órás belépő váltható, így náluk kényszerűségből ezzel az árral számoltunk).

A többféle jegytípust kínáló fürdők esetében igyekeztünk a legolcsóbb verziót megkeresni. Azaz amennyiben volt például a szauna, vagy a wellness részleg használata nélküli, de olcsóbb alap belépő, akkor azt vettük figyelembe. A külön hétköznapi és hétvégi jegyárakkal dolgozó termálfürdők esetében mindig az utóbbival kalkuláltunk. Ennek az oka, hogy az emberek többsége jobban ráér fürdőbe menni hétvégén és a munkaszüneti napokon, így ez az ár relevánsabb.

Tavaly nyáron 2655 forintos átlagárat kaptunk, ehhez képest az idei 3183 forintos ár 19,9 százalékos drágulást jelent. Ahogy a cikk végén szereplő táblázatban láthatják, 2012-ben az átlagár még 1696 forint volt, azaz tíz év alatt közel 90 százalékot tett ki a drágulás.

Az elmúlt tíz évben 2015 és 2016 között mértük a második legjelentősebb áremelkedést, akkor ez 8,8 százalék volt. A legkisebb változást pedig 2012 és 2013 között tapasztaltuk, amikor csak 1,2 százalékkal drágult az átlagár, tehát gyakorlatilag stagnált.

Az idei kiugróan magas áremelkedésnek több oka is van. Az egyik, hogy nagyon sok termálfürdő idén pótolta be az elmúlt két évben elhalasztott áremelést. A járványhelyzet miatt ugyanis az önkormányzati tulajdonú fürdők 2022 nyaráig nem emelhettek árat. (Ettől függetlenül azért láttunk áremelést náluk is. Akadt olyan fürdő, ahol például tavaly átstrukturálták a jegyárakat, megszüntették az alap belépőt és csak komplex jegyet lehetett kapni. Papíron tehát nem emeltek árat, a gyakorlatban viszont igen).

Az önkormányzati áremelési moratórium egyébként a privát fürdők áremelési törekvéseire is némileg fékezőleg hatott, hiszen jelentősen rontotta volna a versenyképességüket, ha nagyon elszaladnak a belépőáraik. Ettől függetlenül szinte mindegyik magántulajdonú fürdő is áremeléssel kezdte az idei évet, – némelyik több körben is emelt – hiszen az elmúlt egy évben olyan brutális szinten megugrottak az energiaköltségek, amit már nem lehetett kigazdálkodni.

Ezzel el is jutottunk az idei áremelések másik okához, az energiaárakhoz. A kisebb termálstrandok még viszonylag jobb helyzetben vannak, de a hatalmas fedett részekkel, vagy éppen – óriási energiaigényű – csúszdaparkkal rendelkező fürdőkomplexumok számára ez jelentős kihívást jelent. A fürdők által igénybe vett egyéb szolgáltatások drágulása – vegyszer, munkaerő – már csak hab volt a tortán.

Fontos tehát látni, hogy a fürdők nem jókedvükben emeltek árat, pontosan látják, hogy a vendégek fizetőképessége sem korlátlan, viszont ráfizetéssel sem lehet működtetni ezeket a létesítményeket. Pláne, hogy döntően önkormányzati tulajdonú fürdőkről van szó és a településeknek most végképp nincs arra szabad forrásuk, hogy a fürdőjük veszteségét finanszírozzák. Nem véletlen, hogy akad olyan gyógyfürdő, amit éppen árul a tulajdonos önkormányzat.

Fürdőbelépők átlagárának alakulása (nyári strandszezon)