• Az elmúlt egy évben is sokan költöztek olyan településre, ahol termálfürdő található.

  • Több ilyen üdülőhelyen is emelkedett az állandó lakosok száma.

Akik eltöltöttek már hosszabb rövidebb időt valamelyik termálfürdős üdülőhelyen, azok közül sokan biztosan eljátszottak a gondolattal, hogy milyen lenne állandó jelleggel az adott településen élni. A statisztikai adatok alapján pedig jó néhányan ezt a gyakorlatban is megvalósítják. Amíg ugyanis az ország lakosságszáma csökken, addig több olyan, a termálfürdőjéről ismert települést találni, ahol az elmúlt egy évben (is) nőtt az állandó lakosok száma.

A növekedés motorját az üdülőhelyeken a betelepülők jelentik. Ez nem véletlen, hiszen ezek a községek, városok kivétel nélkül szép természeti környezetben fekszenek. Továbbá magának a fürdőnek, illetve a hozzá kapcsolódó vendéglátóipari infrastruktúrának munkaerőigénye is van, de ez vállalakozás indítására is lehetőséget teremt, ami megint csak vonzerőt jelent. Sok esetben egy nagyobb város vonzáskörzetében találhatók ezek az üdülőhelyek – elég csak az Eger közelében lévő Demjénre és Egerszalókra gondolni – ilyen esetben pedig a városban dolgozók, de onnan az agglomerációba kiköltőzők számára is vonzó alternatívát jelentenek ezek a települések.

A termálfürdővel rendelkező települések vonzerejét növeli az is, hogy az ingatlanok adott esetben üdülőként is értékesíthetők, így ha szükséges, akkor könnyebb eladni, vagy akár kiadni. Persze a dolog másik vetülete, hogy megvenni is többe kerül, mint egy másik, a turisták által nem felkapott helyen lévő ingatlant.

Azért azt is meg kell jegyezni, hogy nem kizárólag csak pozitív oldala van annak, ha valaki egy üdülőhelyen él. A turizmus sokszor jelentős forgalommal, zajjal jár. Elsősorban nyáron nagy a nyüzsgés, de a termálfürdővel rendelkező települések többségében egész évben vannak vendégek. Ugyanakkor a holtszezonban tipikusan az egészségturisztikai vendégkör dominál, akik azért nem arról híresek, hogy hajnalig dorbézolnak.

Hajdúszoboszló látképA Belügyminisztérium friss adatai szerint idén január elsején 9.945.975 főt tett ki Magyarország lakosságszáma. Ez az egy évvel korábbinál közel 25 ezerrel, azaz egy hajdúszoboszlónyi lakossal kevesebb. Ez azt jelenti, hogy már az is jó eredménynek számít, ha egy település lélekszáma szinten maradt. Jó példa erre a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található Cserkeszőlő, ahol ugyanúgy 2306 állandó lakost tartottak nyilván idén január elsején, mint egy éve ugyanezen a napon.

A belföldi vendégéjszakák száma alapján a legnépszerűbb termálfürdős településnek számító Hajdúszoboszlón nemcsak a turisták száma, hanem a népességszám is emelkedett, a 2018-as 23.987-ről 24.185 főre. A nyugati határ közelében lévő üdülőhelyek közül emelkedett a Vas megyei Bük – 3492-ről 3499 főre – és a Győr-Moson-Sopron megyei Hegykő – 1510-ről 1569 főre – állandó lakosainak a száma. Utóbbi két helyen azért Ausztria és az ottani munkalehetőségek közelsége is szerepet játszhatott a növekedésben.

Bükfürdő gyógyfürdőTavaly is nőtt a Zalakaroson üdülők száma, de a lakosságszámuk is bővült: 2518-ról 2546 főre. 2018-ban rekordforgalmat ért el az Igali Gyógyfürdő és a somogyi település lakóinak száma is emelkedett: 1459-ről 1483 főre.

Emlegettük az utóbbi években nagyon felkapottá vált Eger-Egerszalók-Demjén termálfürdős “aranyháromszöget”. A megyeszékhely lakosságszáma ugyan csökkent, de az agglomerációjában lévő két üdülőhelyé nőtt. Demjén esetében 613-ról 623-ra, Egerszalókon pedig 1930-ról 1951-re.

Egerszalók gyógyfürdő és hotelNéhány termálfürdővel rendelkező település lakosságszámának alakulása

20182019
Hajdúszoboszló23.98724.185
Kiskunmajsa11.53411.562
Bük34923499
Zalakaros25182546
Cserkeszőlő23062306
Egerszalók19301951
Hegykő15101569
Igal14591483
Berekfürdő12811301
Demjén613623

Megjegyzés: állandó lakosok száma az év első napján.

Forrás: Belügyminisztérium