• A kardiológiai rehabilitációban már régóta bevett módszerként alkalmazzák, de a kezdődő érszűkület, a vérkeringési zavarok, valamint különféle sportsérülések és csonttörések utókezelése során is sokszor javasolják.

  • Nem véletlen tehát, hogy a szénsavas kádfürdő gyakran szerepel az orvosok által ajánlott fürdőgyógyászati terápiák között.

A természetes módon magas szénsavtartalommal rendelkező forrásvizek (savanyúvizek, borvizek) kedvező egészségügyi hatásai – fürdőkúra formájában – régóta ismertek. Ezek a fürdők azonban mesterségesen is könnyen előállíthatók: egy speciálisan kialakított, vízzel feltöltött kádba szén-dioxidot juttatnak, vagyis gyakorlatilag szódavizet hoznak létre. A páciens ebben a „szódavízben” foglal helyet, ahol – az orvosi előírástól függően – derékig vagy akár a nyakig éri a víz. A kád fennmaradó részét lefedik, hogy a szén-dioxid minél tovább a vízben maradjon, és ne tudjon gyorsan elillanni.

A szénsavfürdő a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által támogatott fürdőgyógyászati kezelések között is szerepel, és több gyógyfürdő kínálatában is elérhető. Szakorvosi javaslat esetén a betegeknek csupán önrészt kell megfizetniük.

De pontosan milyen panaszokra szokták javasolni a szénsavfürdőt? A kezelés elsősorban szív- és érrendszeri betegségek esetén ajánlott. A vízben található apró szén-dioxid buborékok stimulálják a bőrt, ez pedig a perifériás erek kitágulását idézi elő. Ennek köszönhetően javul a szív oxigén- és vérellátása, a légzés mélyebbé válik. Ezzel párhuzamosan csökken a pulzus és a vérnyomás, így a szív terhelése is mérséklődik. Érdekesség, hogy a kezelés során a testhőmérséklet jellemzően 0,5–1 Celsius-fokkal mérséklődik, amit az anyagcsere és az oxigénfelhasználás csökkenésével magyaráznak.

Lényeges szempont, hogy a szénsavas kádfürdő rendkívül kellemes élményt nyújt, így hatékonyan segít a stressz csökkentésében, összességében pedig jótékonyan hat a vegetatív idegrendszer működésére.

termálvizes medence

Mindezt figyelembe véve nem véletlenül használják régóta a kardiológiai rehabilitáció részeként, például szívsebészeti beavatkozásokat követő felépülés során. Emellett magas vérnyomás, különféle érrendszeri rendellenességek, kezdődő érszűkület és agyi keringési zavarok esetén is javallt. Továbbá ajánlják csontritkulás, törések vagy sportsérülések rehabilitációjához. Cukorbetegek esetében pedig a sebgyógyulást támogató hatása miatt alkalmazzák előszeretettel.

Ugyanakkor bizonyos állapotokban nem ajánlott a szénsavas kádfürdő: ilyen például a súlyos szívritmuszavar, a visszérgyulladás, a kifejezetten magas – 200/100 feletti és kezeletlen – vérnyomás, a pajzsmirigy túlműködése, a rosszindulatú daganatos betegségek, valamint a várandósság.

szénsavas kádfürdő kezelés Tiszakécskén

Ideális esetben a kezeléseket 33 Celsius-fokos vízben végzik (±2 Celsius-fok eltéréssel). A fázósabb betegeknek sem kell tartaniuk ettől, hiszen a szén-dioxid buborékok masszírozó és értágító hatása miatt a víz körülbelül 4 Celsius-fokkal melegebbnek érződik. A kezelés időtartamát szakorvos határozza meg, de általában 15 percig tart a fürdőzés.

Itt arról olvashat, hogy melyik hőfokú gyógyvizes medencét érdemes választani.