Szív- és érrendszeri betegségeknél is ajánlott ez a fürdőgyógyászati kezelés

A kardiológiai rehabilitációban hosszú ideje alkalmazzák, de kezdődő érszűkület, vérkeringési problémák, valamint sportsérülések és csonttörések utókezelésénél is javasolják.
Ezért nem meglepő, hogy a szénsavas kádfürdő gyakran szerepel az orvosok által ajánlott fürdőgyógyászati kezelések között.

A természetesen magas szénsavtartalommal rendelkező forrásvizek pozitív egészségügyi hatásai – fürdőkúra formájában – régóta ismertek. Szerencsére mesterségesen is könnyen előállíthatók ezek a fürdők: egy speciálisan kialakított, vízzel teli kádba szén-dioxidot juttatnak, gyakorlatilag szódavizet készítenek. A beteg ebben a „szódavízben” foglal helyet, amelyben – az orvosi javaslatnak megfelelően – derékig vagy akár nyakig éri a víz. A kád fennmaradó részét lefedik, hogy a szén-dioxid ne szökjön el gyorsan a vízből.

A szénsavfürdő megtalálható a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által támogatott fürdőgyógyászati kezelések között, számos gyógyfürdőben is elérhető a kezelés. A betegeknek szakorvosi javaslat esetén csak önrészt kell fizetniük a szénsavas kádfürdős kúráknál.

Milyen problémák esetén szokták ajánlani a szénsavfürdőt? A kezelés főként a szív- és érrendszeri betegségek esetén javasolt. A vízben lévő apró buborékok stimulálják a bőrt, ami perifériás vérerek tágulásához vezet. Ez javítja a szív vér- és oxigénellátását, mélyíti a légzést. Ezzel egyidejűleg csökken a pulzusszám és a vérnyomás, enyhül a szív terhelése. Érdekes megfigyelés, hogy a kezelés alatt a testhőmérséklet 0,5-1 Celsius-fokkal csökken, amit az anyagcsere és az oxigénfelhasználás mérséklődésével magyaráznak.

Fontos megjegyezni, hogy maga a szénsavas kádfürdős kezelés rendkívül kellemes, így nyugtató és stresszoldó hatással is bír, összességében pozitívan befolyásolja a vegetatív idegrendszer állapotát.

Mindezek alapján hosszú ideje használják a kardiológiai rehabilitációban, szívsebészeti beavatkozásokat követő időszakokban. Emellett magas vérnyomás, érrendszeri problémák, kezdődő érszűkület, agyi vérkeringési zavarok is a javallatok között szerepelnek. Továbbá csontritkulás, csonttörések és sportsérülések rehabilitációjánál is ajánlott. Cukorbetegeknél pedig a sebgyógyulást támogató hatása miatt alkalmazzák.

A szénsavas kádfürdőt nem ajánlják súlyos szívritmuszavar, visszérgyulladás, kiemelten magas, 200/100 feletti – és kezeletlen – magas vérnyomás, pajzsmirigy-túlműködés, rosszindulatú daganatok és terhesség esetén.

Az ideális esetben a kezeléseket 33 Celsius-fokos vízben végzik (plusz-mínusz 2 Celsius-fokos eltérés elfogadható). Azoknak, akik fázósabbak, nem kell aggódniuk, mivel a vízben lévő szén-dioxid buborékok masszírozó, értágító hatása miatt a víz körülbelül 4 Celsius-fokkal melegebbnek érezhető. A kezelés időtartamát a szakorvos határozza meg, de általában ezek a kádfürdők 15 percesek.