• A napokban a sajtóban megjelent, hogy a szabadtéri strandokon nem kell védettségi igazolvány, csak a zárt, fedett fürdőkben.

  • Nos, ez nem egészen így van.

  • Összefoglaltuk, hogy mikor kell és mikor nem kell védettségi igazolvány egy szabadtéri fürdőben.

A balatoni strandok nyitása kapcsán lehetett olvasni arról, hogy a szabadtéri fürdőkben sehol nem kell védettségi igazolvány. Emiatt sokan azt gondolják, – tévesen – hogy például a termálfürdők szabadtéri részein sem szükséges. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, sőt még az sem igaz, hogy általánosságban a balatoni strandon nem szükséges a kártya felmutatása.

Megkérdeztük ennek kapcsán a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK), ahol segítettek eligazodni a hatályos szabályozásban. Ez alapján elsősorban a természetes fürdőhelyek, illetve a közfürdők jelentik a választóvonalat a védettségi kártya szükségességét illetően. Ehhez fontos tisztázni a természetes fürdőhely és a közfürdő fogalmát is.

„A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet előírásai alapvetően a szabadidő aktív eltöltését szolgáló programokon való részvételt – sportrendezvényen, kulturális eseményen nézőként, vendéglátó üzlet belső terében, szálláshelyen való tartózkodást – és a szabadidős létesítmények igénybe vételét kötik a védettség igazolásához. A szabályozás az oltás ösztönzése mellett járványügyi szempontból is indokolt, a fertőzés terjedésének, a járvány káros hatásainak megelőzése céljából” – válaszolta megkeresésünkre az NNK.

Közfürdőkben kell a védettségi igazolvány. De mi az a közfürdő?

A kormányrendelet 12. § (3a) bekezdése értelmében a közfürdőket koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy látogathatja. A közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) kormányrendelet hatálya kiterjed a pihenés, az üdülés, a testedzés, az oktatás, a tisztálkodás, a gyógyítás célját szolgáló közfürdőkre, továbbá azok üzemeltetőire.

E rendelet alkalmazásában közfürdőnek minősül az a zárt területen épített, épületen belül, illetve kívül elhelyezett nyilvános fürdési lehetőség (medence, kád, zuhany), ahol a szolgáltatások szabályozott feltételek mellett vehetők igénybe.

Szintén ide sorolható a gyógyászati szolgáltatásokat nyújtó fürdő, ha a külön jogszabály szerint a gyógyfürdő megnevezés használatára jogosult, és egészségügyi szolgáltatást is nyújt. Az egyidejűleg, több személy által használt mesterséges fürdő, ahol a fürdés céljára medence, gőzkamra vagy szauna szolgál.

Az előbbiekből következik az is, hogy például a Hévízi Tófürdő esetében miért szükséges védettségi igazolvány: bár szabadvízi, természetes fürdőről van szó, viszont gyógyfürdőnek minősül.

Amikor nem kell védettségi igazolvány a fürdőben

A rendelet hatálya nem terjed ki a saját használatra létesített, a nyilvánosság által igénybe nem vehető fürdőre, valamint a külön jogszabályban meghatározott természetes fürdővízre és természetes fürdőhelyre.

Tekintettel arra, hogy a kormányrendelet szabadidős létesítményekre vonatkozó védelmi intézkedései nem terjednek ki a természetes fürdőhelyekre, illetve a 121/1996. kormányrendelet hatálya alá sem tartoznak a természetes fürdőhelyek, tehát nem tekinthetők közfürdőnek, így ezek látogatása nem köthető koronavírus elleni védettség igazolásához.

Az NNK szerint ugyanakkor a természetesen a fürdőhely üzemeltetője szigorúbb előírásokat is foganatosíthat az arányosság elvének figyelembevételével, és kötheti a belépést – a közfürdőkhöz hasonlóan – a koronavírus elleni védettség igazolásához. (Azért a gyakorlatban ilyenre nem nagyon láttunk még példát – szerk.)

Mi a helyzet azokkal a természetes fürdőhelyekkel – például balatoni strandokkal – ahol medencék is működnek? „Abban az esetben, ha a természetes fürdőhelyre vonatkoznak 121/1996. Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) és d) pont rendelkezései (zárt terület, rendelkezik medencével), akkor egyben közfürdőnek is minősül, így ezeket a helyszíneket kizárólag koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy látogathatja” – válaszolta az NNK.

Az NNK tájékoztatása szerint a szabadstrandokon nem kell védettségi igazolvány. „A Balaton környékén található természetes fürdőhelyek egy része „szabadstrandként” működik, nincs körbekerítve, nincs üzemeltetője, így ezeken a helyszíneken nem lenne életszerű az igénybevételt védettségi igazolványhoz kötni, tekintettel arra, hogy nem lenne megoldható a beléptetés és az ellenőrzésük” – írták.