• Megnéztük néhány olyan kisebb település lakosságszámának alakulását, ahol gyógyfürdő is található.

  • 2020 és 2022 között mindegyik helyen nőtt az állandó lakosok száma.

Érdekes tendencia, hogy miközben az ország teljes népességszáma csökken, addig egyes települések mégis növelni tudják az állandó lakosságszámukat. A betelepülő állandó lakosok miatti lakosságszám-növekedés kapcsán leginkább a Budapest agglomerációjában található, valamint a balatoni településeket szokták emlegetni. Ugyanakkor hasonló tendencia figyelhető meg a gyógyfürdővel rendelkező kisebb települések esetében is.

Legalábbis erre jutottunk, amikor megnéztük néhány 4000 fő alatti, gyógyfürdővel rendelkező település lakosságszámának alakulását az elmúlt két év kapcsán. Ezek jellemzően szép környezetben fekvő, nyugodt, barátságos helyek, döntően községek, de három kisváros (Bük, Igal, Zalakaros) is akad közöttük. Az állandó lakosságszámuk növekedése azért is nagy szó, mert a kisebb települések kapcsán országos szinten inkább az elvándorlás, a lakosságszám trendszerű csökkenése a jellemző.

A vizsgált 15 település közül – 2021 és 2022 között – szinte mindenhol növekedett az állandó lakosságszám. Egyetlen helyen látni egy kisebb, 10 fős csökkenést, a Somogy megyei Igal esetében. Ugyanakkor 2020 és 2022 között nézve az adatokat, már minden helyen, Igalon is nőtt az állandó lakosok száma.

Két év viszonylatában a legnagyobb növekedést Zalakaros produkálta, ahol 175 fővel nőtt a lakosságszám, majd Hegykő, Kehidakustány és Lipót következett a sorban. Amennyiben százalékosan vizsgáljuk a növekedést, akkor egy Győr-Moson-Sopron megyei és egy Vas megyei település a két éllovas, Lipóton és Borgátán ugyanis 9,3-9,3 százalékkal bővült a lakosságszám 2020 és 2022 között. Ugyanakkor 7 százalékos bővüléssel nem volt sokkal lemaradva tőlük Kehidakustány és 6,6 százalékos növekedéssel Zalakaros sem.

Zalakaros Karos Korzó

A népességmozgásokat nagy mértékben befolyásolhatta a járványos időszak. Emiatt ugyanis sokan igyekeztek a zsúfoltabb nagyvárosokon kívüli településeket keresni maguknak akár ideiglenes, akár állandó lakóhelyként. S ha már költöztek, akkor a fürdő megléte komoly vonzerőt jelentett, még úgy is, hogy a lezárások idején ezek nem voltak nyitva, de láthatóan távlatilag gondolkodtak az emberek.

Ráadásul amíg sok balatoni községben és városban már gyakorlatilag budapesti árakkal találkozhatnak az ingatlanvásárlók, addig ezeken a településeken elérhetőbb árkategóriát képvisel az ingatlankínálat, bár az árak itt is felfelé mozogtak az elmúlt években.

Egyes termálfürdős települések állandó lakosságszámának alakulása (fő)

2020/2021/2022
Berekfürdő 1336/1353/1373
Bogács 2080/2083/2102
Borgáta 204/208/223
Buzsák 1545/1540/1579
Bük 3537/3546/3559
Bükkszék 664/679/702
Cserkeszőlő 2325/2363/2382
Demjén 613/615/620
Egerszalók 1968/2013/2021
Hegykő 1591/1611/1671
Igal 1516/1552/1542
Kehidakustány 1093/1141/1169
Lipót 782/807/855
Mesteri 272/274/284
Zalakaros 2655/2718/2830

Legnagyobb lakosságszám-növekedés 2020 és 2022 között (fő)

Zalakaros 175
Hegykő 80
Kehidakustány 76
Lipót 73
Cserkeszőlő 57
Egerszalók 53
Bükkszék 38
Berekfürdő 37
Buzsák 34
Igal 26
Bogács 22
Bük 22
Borgáta 19
Mesteri 12
Demjén 7

Legnagyobb lakosságszám-növekedés 2020 és 2022 között (százalékosan)

Lipót +9,3%
Borgáta +9,3%
Kehidakustány +7%
Zalakaros +6,6%
Bükkszék +5,7%
Hegykő +5%
Mesteri +4,4%
Berekfürdő +2,8%
Egerszalók +2,7%
Cserkeszőlő +2,5%
Buzsák +2,2%
Igal +1,7%
Demjén +1,1%
Bogács +1,1%
Bük +0,6%

Forrás: Belügyminisztérium – települések állandó lakosságszáma az adott év első napján / Termál Online gyűjtés

Illusztráció: zalakarosi utcakép, nyitóképen a Zalakarosi Fürdő egyik medencéje