• Hajdúszoboszló korabeli városvezetése nagyon gyorsan felismerte, hogy hatalmas lehetőséget jelenthet számukra az 1925 őszén feltört termálvíz.

  • Az első vizsgálatok után a szakemberek áradoztak a víz potenciális gyógyhatásáról.

1927. július 26-án nyitotta meg a kapuit a hajdúszoboszlói fürdő, ami akkor még egy kis egyszerű fövenyfürdő volt. Ennek köszönhetően az álmos mezővárosból néhány év alatt kedvelt üdülőhellyé vált Hajdúszoboszló. Manapság pedig a belföldi vendégéjszakák száma alapján a legnépszerűbb településnek számít.

Viszont a fürdő 1927-es megnyitásának a lehetőségét egy közel két évvel korábbi esemény tette lehetővé. A város Bánomkert nevű részén ugyanis 1925 őszén talált termálvizet a korszak sztárgeológusa, Pávai Vajna Ferenc által vezetett csapat.

Visszakerestük, hogy annak idején a Magyar Távirati Iroda miként számolt be a termálvíz feltöréséről. 1925 végén három hírt is kiadtak a szoboszlói forrásról. Ezek alapján érdekes látni, hogy a városvezetés milyen gyorsan reagált a víz megtalálására. Egyből fürdőépítésben gondolkodtak és két hónapon belül már egy tudományos konferencián foglalkoztak a hajdúszoboszlói termálvízzel.

Hajdúszoboszló 1925A víz 1925. október 26-i feltöréséről szóló első hírt október 28-án adta ki az MTI. Ebben a Debreceni Újságtól származó információkra hivatkoztak.

A Hajdúszoboszló határában végzett fúrási munkálatoknál 1000 méter mélységből nagy robajjal óriási víztömeg tört fel. A vízsugár magassága 6 méter, átmérője 13 centiméter, hőfoka pedig 72 Celsius-fok, míg a városligeti meleg forrásé 70, és a Nagyvárad melletti Félix forrásé ugyancsak 70 fok. A vizet a debreceni vegykísérleti állomáson vizsgálat alá vették.

A víz első ízlelésre erősen sós. Valószínűnek tartják, hogy vulkanikus természetű és a mátrai hegyek vidékéről származik.

A víz feltörése után egy hónapal Hajdúszoboszló gyorsan le is csapott a területre, szintén az MTI hírét idézzük, amit 1925. november 26-án adtak ki:

Hajdúszoboszló város tegnapi közgyűlése kimondotta, hogy a legutóbb felfedezett ásványvízforrás kútját az államtól átveszi, a fúrási költségeket kifizeti és a forrás környéken saját anyagi erejéből fürdőt épít. A forrás átvétele ügyében küldöttség megy a kormányhoz, hogy az átvétel feltételeiről tárgyaljon, A küldöttséget Erdős Kálmán polgármester vezeti.

Az 1925. december 26-án a Magyarhoni Földtani Társulat hidrológiai szakosztálya már egy tudományos összejövetelen összegezte a “hajdúszoboszlói artézi hévízforrás” kapcsán végzett első vizsgálati eredményeket. Az eseményen több szakember is felszólalt. Erről nagyon részletesen beszámolt az MTI.

Dalmady Zoltán egyetemi magántanár a hajdúszoboszlói hévíz orvosi felhasználhatóságáról értekezett. Mindenekelőtt kiemelte, hogy a forrás fő jellemzője a jód, ami orvosi szempontból rendkívül előnyös.

A jódot és a nátriumot tekintve a szoboszlói forrás a legritkábbak közé tartozik az egész világon, mert az egyetlen, amely ilyen magas hőfokkal volna egybekapcsolva. Hatás szempontjából, valamint a hőfok tekintetében Baden-Badenre és Wiesbadenre emlékeztet. A magyar fürdők közül leginkább a lipiki hasonlítható hozzá.

Ami a forrásnak fürdőtelep létesítésére való felhasználását illeti (…) Kiválóan alkalmas  állandó meleg strandfürdő létesítésére, azonkívül pedig ivókúrára is nagyon megfelelő. Ami pedig a víznek orvosi felhasználását illeti, elsősorban gyermekbetegségeknél, angolkórnál, skrofulánál, golyvánál, csúznál, idegbántalmaknál jöhet tekintetbe. Például a golyva gyógyításánál a jódtartalom oly előnyös, hogy néhány nap alatt igen kis mennyiség belsőleg való használatával el is tünteti.

Felhasználható krónikus gyulladások, női bajok, mellhártyaizzadmányok gyulladásai ellen is igen jó eredménnyel. A nagy jódtartalomra tekintettel szükséges a megfelelő pontos orvosi kezelés, mert az adagolásra rendkívűl nagy súlyt kell fektetni.

(…)

Hajdúszoboszló városa,ismerve a forrásnak nagy jelentőségét,mindent meg fog tenni annak kihasználására,hogy ezáltal Magyarország egy új, nagy gyógyhatású fürdővel gazdagodjon.

Végül be is jöttek az akkor szövögetett tervek. A lenti, 1939-ből származó felvétel idején már menő fürdőhelynek számított Hajdúszoboszló.Hajdúszoboszló régen

Fotó: Fortepan